A Tesco, a Spar, az Auchan, a Lidl és az Aldi magyarországi áruházainak a végét jelentheti a kereskedelmi törvény kedden beterjesztett módosítása. A kormány nem erre, hanem a tisztességes piaci magatartásra, a tőkeerős üzletláncok piaci fölényére, a fogyasztók és a kisboltok érdekeire hivatkozva akarja megváltoztatni a 2005-ben elfogadott jogszabályt úgy, hogy 2018 január elsejétől megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését a legalább két éve veszteséges nagyvállalatoknak.
A nyereséges működést azoktól a cégektől követelnék meg, amelyek nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben eléri az 50 milliárd forintot. Az indítvány megakadályozza, hogy világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén 2015-től hipermarketet üzemeltessenek. 2016-tól pedig a 100 milliárd forintnál nagyobb bevételű üzleteknél automatikusan lehetővé teszi a gazdasági erőfölény megállapítását.
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén már utalt arra, hogy kormánya a kisboltoknak szeretne kedvezni.
"A kormány szándékai világosak, Magyarország évekig eltűrte, mert gyenge volt, hogy a becsületes kiskereskedőket tönkretegyék. Eltűrte, hogy szeméttel etessék az embereket. Ebből elegünk lett. Nem akarjuk, hogy a becsületes magyar kiskereskedőket a nagyok tönkretegyék, és nem akarjuk, hogy élelmiszernek nevezett szeméttel etessék az embereket. Ennek érdekében hozzuk létre a szabályokat, minden jóindulatú észrevételt és hozzájárulást köszönünk" - fogalmazott a miniszterelnök.
A javaslat tisztázza az üzlettípusok fogalmát. Hipermarketnek minősül az 5 ezer négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet. Szupermarket, illetve nagy méretű szupermarket az ennél kisebb, de 400 négyzetméternél nagyobb bolt, és vannak a diszkontok, amelyek nagyobbak ugyan 400 négyzetméternél, de nem árulnak friss húst és tejterméket.
Hanganyag: Herczeg Zsolt