Általános vélekedés szerint mindig voltak egyes jól értesültek, akik a többieknél hamarabb kaptak információkat, s mire a piac széles tömegei hozzájutottak a pályázati kiíráshoz, a jól értesültek addigra már rég beadták pályázataikat és lekötötték a rendelkezésre álló kereteket. Mentek a városi legendák arról is, hogy bizonyos százalékokért cserébe milyen pályázatokat lehet adni-venni. A kormánynak az a célja a tartalmi változáson túl a fejlesztéspolitikai rendszer átalakításával, hogy ha születnek is egyes pályázatokra nézve negatív döntések, akkor ne csak az intézményrendszer belső szereplői tudják azt szakmailag megindokolni, hanem az elutasított pályázó is teljes egészében átlássa a döntési folyamatokat és megértse, hogy az ő pályázatát miért utasították el - mutatott rá Csepreghy Nándor.
A helyettes államtitkár hozzátette, hogy ez utóbbinak két célja van. Egyrészt, hogy a pályázó tudja, valóban komolyan mérlegelték a támogatás lehetőségét, másfelől pedig adott esetben fel tudjon készülni egy későbbi pályázati konstrukcióra.
Arra a riporteri felvetésre, hogy kormányzati ellenőrzés alatt van az uniós pénzek felhasználása, s ez a politikai -kormányzati kapcsolatrendszer akár lehetőséget is adhat a visszaélésekre a pályázók szemszögéből, Csepreghy Nándor kijelentette: éppen ezt szeretnék nullára csökkenteni.
"Rengeteg információ, vizsgálati eredmény van a kormány birtokában arról, hogy milyen veszélyt rejt például az, ha valaki évekig dolgozik a fejlesztési intézményrendszerben, majd kimegy a piacra és ott olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek az itt megszerzett tudás értékesítését jelentik. Ezzel önmagában nincs probléma, az a legfontosabb, hogy ezt az úgynevezett forgóajtó-effektust meg lehessen szüntetni és a korábban az intézményrendszerben dolgozó embereknek ne legyen ráhatása vagy komolyabb rálátása az információkra" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Elmondta, hogy mindezért a pályázók nagyon sok változással találkoznak az új pályázati rendszerben, s ez már a múlt pénteken kiírt pályázatokban is megjelenik. Újdonság egyebek között az, hogy amikor megjelenik egy felhívás, akkor harminc napig arra senki nem adhat be pályázatot, ezután pedig egyszerre, egy időben válik az összes regisztrált potenciális érdeklődő számára aktívvá a "pályázat beadása" gomb. Így senki nem kerülhet a másiknál előnyösebb helyzetbe - húzta alá Csepreghy Nándor.
Beszámolt arról is, hogy januártól az eszközbeszerzés-jellegű kiírásoknál megkövetelik majd a kötelező árajánlat-benyújtást. Eddig ilyen esetekben csak egyszerűsített árajánlatot kellett tenni, alátámasztva, hogy valaki miért éppen akkora támogatást kér.
"Általános tapasztalat viszont, hogy ott, ahol a gépvásárlás európai uniós forrásoknak köszönhetően történt, valamilyen okból kifolyólag a gépek ára 10-20-30 százalékkal magasabb volt, mint ott, ahol egy cég saját forrásból vásárolt. Ennek a gyakorlatnak úgy lehet gátat szabni, hogy konkrétan igazolt, hitelesített árajánlatokat követelnek meg ezután a gépvásárlások esetében. Ez egyszerre szolgálja, hogy valós áron jussanak a gépekhez a pályázók, másfelől sokkal hatékonyabban, gazdaságosabban lehet felhasználni a pályázati pénzeket" - jelezte a helyettes államtitkár.
Ez szerinte mégsem eredményezi a bürokrácia növekedését, ugyanis számos, eddig a pályázóktól megkövetelt adatot ezután az államigazgatás a különböző államigazgatási szereplőktől maga beszerez. Ugyanakkor a pályázat tartalmi értékeléséhez, a költség elszámolásához, az árazásához kapcsolódóan szigorítottak is bizonyos feltételeken, mert az szeretnék, hogy sehol ne fizessenek ki pénzeket, ha egy adott beruházást olcsóbban is meg lehetett volna valósítani.
Hozzáfűzte azt is: az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik a pályázatok ütemezését, segíti a pályázókat a saját beruházásaik tervezésében, és erősíti, hogy ne egy-egy beruházáshoz találjanak ki ötleteket a vállalkozások, hanem a saját terveiket lássák előre.
"A kormány abban érdekelt, hogy minél több kombinált pályázati terméket vigyen a piacra, azaz legyen benne visszatérítendő és vissza nem térítendő forrás, államilag garantált vagy támogatott hitel is. Ez mind azt a cél erősíti, hogy olyan beruházások kapjanak majd európai uniós támogatást, amelyeknek a külföldi vetélytársakhoz képesti hátrány csökkentése a célja, nem pedig az, hogy életben tartson amúgy a támogatás nélkül életképtelen vállalkozásokat, projekteket" - mondta.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: ez az intézményrendszer az Európai Bizottság szerint is alkalmas arra, hogy átlátható módon fizesse ki és használja fel Magyarország az uniós forrásokat, a rendszer megfelelt minden uniós elvárásnak.
Hanganyag: Németh Zoltán