Az elfogadott átszámítási törvénnyel, illetve az elszámolási törvénnyel kapcsolatban a legnagyobb probléma a visszamenőleges hatályú jogalkotás, amit az Európai Központi Bank elnökének levele is megerősített. A levélben július végén ő is visszamenőleges hatályú jogalkotásnak tartotta, ha 2014-ben hoznak olyan szabályokat, amit az elmúlt tíz évre vissza kell vetíteni - mondta az InfoRádiónak a Bankszövetség alelnöke.
Becsei András hozzátette: a törvény igen szigorú olyan szempontból, hogy nem is lehet figyelembe venni a korabeli hatályos jogszabályokat, hanem csak az új törvény alapján mérettetnek meg a szerződésmódosítási feltételek. Mint mondta, ez szöges ellentétben van például az angliai gyakorlattal; őket is foglalkoztatják az egyoldalú szerződésmódosítási feltételek, az, hogy mikor tisztességesek a bankok, de ha hoznak egy szabályozást, azt előre menően kell alkalmazni, és nem visszamenőlegesen.
A visszamenőleges hatályú jogalkotás nagyon leszűkítette a bíróságoknak is a jogkörét, azaz csak az említett hét feltételt vizsgálhatják - tette hozzá. Becsei András igennel felet arra a kérdésre, hogy akkor valójában arról van szó, hogy annak idején megfeleltek a jogszabályoknak a szerződési feltételek, de hogy ha a mostani hét alapelvet nézzük, amit a Kúria közzétett, eszerint vannak olyanok, amelyeknek már nem felelnének meg.
A bankszektor az egyik leginkább szabályozott iparág az atomenergia és a gyógyszeripar mellett - mondta az alelnök. "Tehát azt állítjuk, hogy megfeleltünk a mindenkor hatályos jogszabályoknak" - hangsúlyozta.
Az árfolyamrésre vonatkozó elszámolási képlettel kapcsolatban Becsei András azt mondta: változott a jogalkotó szándéka. Az eredeti, júliusban elfogadott törvény ugyanis még a bankokhoz telepítette a képlet megalkotási feladatát.
"Ezzel kapcsolatban a Bankszövetségnek egyértelmű volt az álláspontja, hogy mi forintban való elszámolást írtunk le, illetve a Magyar Nemzeti Bank alapkamatával számítanánk ki a túlfizetéseket, amit a Polgári Törvénykönyvből vezetnénk le. Most az új törvény az átszámítási képlet leadására vonatkozó határidőt hatályon kívül helyezi, és várhatóan a Magyar Nemzeti Bank fog kiadni egy képletet" - fogalmazott.
Arról is beszélt, hogy ez egy elég bonyolult képlet lesz az árfolyamréssel, illetve az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban. Különböző részeket kell kezelnie, a késedelmes hiteleket, a gyűjtőszámlás hiteleket, illetve jelentős összegű kedvezményt adott a bankszektor a futamidő alatt is, ezeknek a figyelembe vételére is szükség van.
"Annak örülünk, hogy pár esetben azért a szerződéseknél előkerültek olyan egyedi tételek, ami még ezzel a visszamenőleges hatályú jogszabállyal is tisztességes volt. És vannak olyan esetek, amikor a bírósági döntések alapján valamelyik része tisztességes lesz" - fogalmazott a Bankszövetség alelnöke.
Kiemelte: amit minden ilyen esetben hangsúlyoznak, hogy az akkori jogszabályokkal kell összevetni az akkori szerződési feltételeket. Ha pedig ezt az említett hét elvet megnézik, sok esetben még ezeknek is megfelelnek a feltételek.
A Magyar Nemzeti Bank tett még korábban közzé egy 700-900 milliárdos becslést, véleményünk szerint ez helyes, és inkább a felső összeghez leszünk közelebb - válaszolta arra a kérdésre, hogy bankszektori szinten mekkora kiadást jelent majd az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás ügye. Ez egyéni szinten jelentős szórást jelent majd a különböző ügyfeleknél, attól függ, hogy mekkora volt az árfolyamrés, az adott intézmény mennyire módosította a kamatot, illetve a különböző költségeket. Ez az egyes ügyfeleknél átlagosan több mint 20 százalékos törlesztő-részlet csökkenést eredményez majd.
A forinthitelesek szerinte vélhetőek rosszabbul fognak járni, vagyis azok, akik akkor a forinthitelt választották, és nem a devizahitelt. Hozzátette, az egyedi ügyeket kell megnézni, tehát hogy pontosan mikor vette fel a hitelt, illetve mi lett volna ennek az alternatívája.
"Sajnos amit látunk, hogy jelenleg romlik a fizetési fegyelem" - mutatott rá, ugyanakkor a 90 napon túl nem fizetők számának emelkedése szerinte majd a negyedik negyedévben lesz érezhető.
Ahhoz, hogy a hitelezésben a bankszektor be tudja tölteni a szerepét, ahhoz kell egyrészt a likviditás, másrészt a tőke - hívta fel a figyelmet az alelnök, aki szerint félő, hogy ha nem megfelelő a bankok tőkehelyzete, akkor visszafogják a hitelezést.
Hanganyag: Panulin Ildikó