eur:
394.14
usd:
365.3
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

MNB: 800 milliárdnál tart a növekedési hitelprogram

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) két szakaszában eddig összesen mintegy 800 milliárd forint hitelt helyeztek ki, az összeg eléri a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállomány 20 százalékát. Az nhp eddig összesen mintegy 10 000 vállalkozáshoz jutott el, a hitellel rendelkező kkv-k 22 százalékához - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Az ügyvezető igazgató azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy változnak a növekedési hitelprogram (nhp) feltételei, a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évről 3-ra emelkedik, lehetővé válik a faktoring finanszírozása, felgyorsulhat a portfólió-tisztítás és a beruházási hitelek lehívásának végső határideje fél évvel kitolódik.

Elmondta: a válság alatt a bankok kockázatvállalása jelentősen megváltozott, míg a válság előtt könnyen jutottak a kockázatos vállalatok is hitelhez, a válság után már csak a legjobb hitelképességű cégeket voltak hajlandók finanszírozni a hitelintézetek.

A bankok szinte teljesen "bezárták" a kkv-hitelpiacot, mindez egy negatív spirált indított be, ahol a gyenge hitelezés miatt romló gazdasági helyzet és a kilátások még jobban visszafogták a hitelkínálatot - mutatott rá Nagy Márton.

Jelezte: az nhp első szakaszában, 2013 harmadik negyedévének folyamán közel 7300 vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez összesen 701 milliárd forint értékben, amiből 473 milliárd forint hitelt az első pillérben, 228 milliárd forint hitelt pedig a fedezetlen devizakitettség csökkentését célzó második pillérben folyósítottak a bankok. Az első pillér 60 százaléka új hitel volt, annak több mint felét beruházási célra adták a bankok.

Nagy Márton a program pozitív hatásai között említette meg, hogy "elkerültük a hitelezés összeomlását", sőt pozitív fordulattal a kkv-knak nyújtott hitelállomány növekedni kezdett. Ezzel párhuzamosan egészségesebb szerkezet alakult ki a hitelezésben: a hosszú futamidejű kkv forintkölcsönök súlya emelkedett, miközben a devizahitelek súlya csökkent.

Kiemelte: a hitelkiváltás megengedésével az nhp élénkítette a bankok közötti versenyt, ami oldhatta a szigorú hitelkínálati korlátokat, egyúttal a program jelentősen, 3-4 százalékponttal csökkentette a résztvevő vállalkozások kamatterheit, ami javította hitelképességüket.

Az ügyvezető igazgató arra is rámutatott, hogy a korábbi hitelállományon belüli súlyukhoz képest nagyobb mértékben részesedtek a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő vállalatok a kedvezményes hitelből, emellett csökkent a regionális koncentráció, a Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások részesedése mérséklődött, a Dél- és Észak-Alföld régiókban működőké pedig emelkedett a hitelállományon belül.

Kifejtette: az 500 milliárd forintos induló és 2000 milliárd forintos teljes keretösszeggel meghirdetett második szakasz feltételeiben jelentősen különbözik az első szakasztól, ugyanis 15 hónap áll rendelkezésre a folyósításhoz, és a kihelyezett hitelek 90 százalékának új hitelnek kell lennie.

Az nhp második szakaszában 2014. március végéig a programban résztvevő hitelintézetek közel 94 milliárd forint értékben kötöttek szerződést mintegy 2500 vállalkozással. A második szakasz igénybevétele - a termelői tevékenység szezonalitása miatt - a következő időszakban hónapról-hónapra emelkedhet a beruházási aktivitás erősödésével - fűzte hozzá.

A növekedési hitelprogram élénkítette a gazdaságot és a kkv-hitelezést, miközben a válság évei alatt 5-7 százalékkal csökkent a kkv-hitelállomány, addig 2013 második felében a pozitív fordulat következtében már újra hitelbővülés volt tapasztalható.

Nagy Márton szerint az nhp 0,8 százalékkal növelte a GDP-t, és hozzátette, hogy a jövőben a program kihasználásának emelkedése további növekedési többletet generálhat. Az induló 500 milliárd forintos keret kihasználása esetén ez már 1-1,5 százalék körül lehet - mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×