"Még mindig a zselés szaloncukor a legnépszerűbb, évek óta ebből fogy a legtöbb" - mondta el az InfoRádiónak Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.
Hozzátette: a szaloncukor-piacot hazánkban évi 4 ezer tonnásra becsülik. A zselés szaloncukor továbbra is a sláger, a piac 45-50 százalékát ezt teszi ki.
A Szamos Marcipán Kft. évtizedek óta gyárt receptjét és csomagolását tekintve is hagyományos szaloncukrokat. Kelényi Kolos, a cég termelési és kereskedelmi igazgatója azt mondja, hogy az utóbbi években egyre többen keresik a jó minőségű termékeket.
"A magyar piacon, de egész Európában is megfigyelhető az a tendencia, hogy a fogyasztók elfordultak az igényesebb, jobb minőségű alapanyagokból készült termékek felé. Ennek tökéletes példája az, hogy egyre inkább háttérbe szorulnak a bevonómasszával, növényi zsiradékkal készülő termékek és egyre komolyabb szerepet kap a valódi csokoládé, illetve a minél magasabb kakaótartalmú csokoládék használata" - mutatott rá a kereskedelmi vezető.
Az édességgyártók szövetségének elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a minőségi átalakulás lassú folyamat. Mint mondta, a csokimikulások esetében is évekbe telt elérni, hogy a piac döntő többségét a valódi csokoládéból készült termékek adják.
"A piac körülbelül egyharmadát teszik ki a jó minőségű, valódi csokoládéból készült szaloncukrok, de az elmúlt évekhez képest ez már mindenképpen előrelépés" - hangsúlyozta a szövetség elnöke.
"A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a karácsony előtt népszerű csokoládék 3,5 százalékában talált hibát, a leggyakrabban azonban nem a minőséggel, hanem a jelöléssel volt gond" - ismertette Pleva György, a szervezet élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóságának vezetője.
Elmondta, hogy elsősorban az előállítók és a forgalmazók hibáival találkoznak. A leggyakoribb az összetételi hiba, a rossz jelölés, az adalékanyagok nem megfelelő feltüntetése, az allergén anyagok hiányos jelölése.
A magyar csokoládéfogyasztás egy főre vetítve évi 3,6 kilogrammot tesz ki, Ezzel az európai uniós átlag utolsó harmadába tartozunk.
Hanganyag: Seres Gerda