Parragh László a Magyar-Német Fórum 23. éves közgyűlésén a gazdasági növekedésről, versenyképességéről és innovációról szóló panelbeszélgetésen elmondott vitaindítójában úgy vélte, a magyar gazdaságpolitikában "nagyon világos logika mentén mozognak a dolgok".
A termelő cégeknek kedveznek a változások, annak a külföldi befektetőnek viszont, aki "mondjuk egy biztosítótársaságot akar csinálni Magyarországon, azzal kell számolnia, hogy a kiszámíthatóság rá nézve negatív következményekkel jár" - mondta az MKIK elnöke.
A bankrendszerről szólva kiemelte, hogy "makrogazdasági értelemben nem bánnánk", ha a piac néhány szereplője "elmenne és átadná a pozícióját".
A rendszerváltás után a kelet-közép-európai térség országai feladták nemzeti érdekeik védelmét, a magyar kormány tevékenysége azonban azt mutatja, hogy megtörtént az "újraébredés", és ezzel mindenkinek számolnia kell az Európai Unióban - mondta Parragh László.
Hangsúlyozta: ki kell alakítani az együttműködés egy új formáját a külföldi befektetőkkel, és meg kell találni a "modus vivendit" azokkal a körökkel is, amelyek érdekeit sértették az utóbbi évek átalakulásai. "Szívesen látunk mindenkit, aki egy normális befektetésben, biztonságos piacban, jó környezetben érdekelt" - mondta az MKIK elnöke. "Azt kell mondani, hogy Magyarországon lehet befektetni, lehet pénzt csinálni, de olyan mértékben, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Németországban" - tette hozzá.
Klaus von Dohnanyi volt német oktatási és tudományügyi miniszter hozzászólásában a duális szakképzés jelentőségére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az akadémiai képzésről az egy-egy szakma elsajátítását célzó gyakorlati képzésre kell áthelyezni a hangsúlyt. Hozzátette: az OECD statisztikái alapján Németország nem fordít elég forrást az oktatásra, a kimutatásokban azonban nem veszik figyelembe kellően a vállalatoknál folytatott szakképzést. A duális képzésre nagy erővel koncentráló német rendszer sikerességét más mutatók sokkal jobban kifejezik, így például Németországban több szabadalmat jegyeznek be, mint Franciaországban és Nagy-Britanniában együttvéve - emelte ki Klaus von Dohnanyi.
Tomka Béla egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének kutatója felszólalásában kiemelte, hogy számos pozitív folyamat indult el 2010 óta, egyebek mellett a közigazgatás és az közfoglalkoztatás területén, de hiányoznak a hosszú távú gazdasági sikereket megalapozó lépések.
A felsőoktatásban például "egészen extrém megszorítást" hajtottak végre, hiszen négy év alatt 50 százalékkal csökkentették az erre a területre fordított forrásokat, holott Dél-Koreától Finnországig az a felzárkózási folyamatok tapasztalata, hogy kulcsfontosságú a felsőoktatás fejlesztése.
A rezsicsökkenésről és a devizaadósok megsegítéséről szólva kiemelte: ezek az intézkedések a "tanult tehetetlenséget" erősítik, üzenetük az, hogy "nem az egyén az ura a saját sorsának, hanem az állam".
A gazdaságpolitikával kapcsolatban Tomka Béla hangsúlyozta: a kormány "a hozzá közel álló gazdasági érdekcsoportokat hozza helyzetbe obskúrus ideológiákra hivatkozva", és tevékenysége "a tulajdonjogok nagyon komoly sérülését" okozta.
Ezzel összefüggésben Jürgen Koppen, az Európai Bizottság budapesti képviseletének korábbi vezetője kifejtette: egyáltalán nem biztos, hogy a "kulcsfontosságú szektorokban véghezvitt államosítások a hatékonyság növekedését eredményezik, történhet éppen fordítva is".
Hozzátette: Magyarországnak évtizedeken keresztül "nagyon jó híre volt, és gyakorlatilag csak barátai voltak", az utóbbi években viszont "károsodott" Magyarország külföldi megítélése, ami nem választható el "a tulajdonviszonyok terén történt beavatkozásoktól" és a kormány tevékenységének sajtóvisszhangjától. Jürgen Koppen hangsúlyozta: hiba lenne ennek a változásnak a jelentőségét alábecsülni.