Az államháztartás pénzügyi számláinak előzetes adatai szerint a harmadik negyedévben az államadósság 284 milliárd forinttal csökkent a nettó törlesztések révén, míg a forint gyengülése 123 milliárd forinttal növelte az összeget. Emlékezetes, hogy augusztusban Magyarország idő előtt visszafizette az IMF-hitel még fennmaradt részét, 2,2 milliárd eurót.
Az első negyedév végén 82,3 százalékon állt a GDP-arányos államadósság, az év közepén pedig 81,1 százalékon. Egy évvel azelőtt, a múlt év harmadik negyedévének végén 78,5 százalékos volt az államadósság.
Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága 23 088 milliárd forint volt szeptember végén, a nettó adósság 18 022 milliárd forint, a GDP 62,2 százaléka volt, az előző negyedév végi 61,5 százalékot (17 639 milliárd forint) követően.
A harmadik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye (hiánya) 137,2 milliárd forint, az időszakban termelt GDP 1,8 százaléka volt, az előző negyedévi 94,4 milliárd forint (1,3 százalék) után. A szeptember végén zárult négy negyedév alatt az államháztartás hiánya 683 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka volt, az előző két negyedévi egyformán 2,2 százalékos görgetett GDP arányos hiányt követően.
A jelentés megjegyzi, hogy a 2013 harmadik negyedévi adatokhoz az MNB saját GDP-becslését használta.
A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye (hiánya) 262 milliárd forint volt, míg az helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (többlete) 69 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 56 milliárd forint volt. A központi kormányzat a harmadik egyedévben jelentősen - 603 milliárd forinttal - csökkentette a jegybanknál elhelyezett betéteit, a hiteltörlesztések következtében erősen - 655 milliárd forinttal - mérsékelte külföldi adósságait, amivel párhuzamosan nagyobb mértékű (365 milliárd forint) állampapír kibocsátás történt és emelkedtek a vállalatokkal szembeni adókövetelések.
A háztartások nettó megtakarításai a harmadik negyedévben 231 milliárd forinttal, a GDP 3,1 százalékának megfelelő összeggel nőttek, a szeptember végéig tartó egy év alatt 1506 milliárd forintot, a GDP 5,2 százalékát tette ki.
Az előző negyedévekhez hasonlóan a háztartások a készpénz, a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően, miközben a betéteik állományát jelentősen csökkenték. A kötelezettségeken belül a nettó ingatlanhitel-felvétel a harmadik negyedévben tovább csökkent, mind a forint-, mind a devizaalapú hitelek esetében. A fogyasztási hiteleknél a forintalapú nettó hitelfelvétel emelkedett, amit azonban ellensúlyozott a devizahitelek nagyobb mértékű csökkenése.