Az Európai Bizottság elnöke a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva elválaszthatatlannak nevezte egymástól a személyek szabad mozgását Svájc és az EU között attól, hogy az alpesi köztársaság kivételezett helyzetet élvez az uniós belső piachoz való hozzáférés terén.
"Soha nem nyilatkozom konkrét népszavazásokról. Szeretnék azonban emlékeztetni arra, hogy a személyek szabad mozgása az Európai Unióban alapvető jelentőségű, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása mellett az alapszabadságok közé tartozik" - mondta a bizottsági elnök.
"Ezek az alapszabadságok számunkra nem választhatók el egymástól, a tagállamok soha nem egyeznének bele, hogy a személyek szabad mozgását elválasszuk a többi alapszabadságtól" - mondta. Hozzátette: Svájc olyan különleges jogokat élvez, amilyeneket egy EU-n kívüli állam sem, így az 500 millió fogyasztót magában foglaló belső piachoz való hozzáférést. Emlékeztetett arra, hogy Svájc kereskedelmének 70 százalékát az EU-val folytatja.
A következő két év alatt Svájcban három népszavazást is terveznek a külföldiek szabad beutazási és letelepedési jogáról.
Az EU és Svájc 1999-ben egyezményt kötött egymással a személyek szabad mozgásáról. Az egyezmény megkönnyíti az uniós állampolgárok számára a beutazást és a letelepedést Svájcban. A 2004-ben csatlakozott új tagállamokra átmeneti korlátozások vonatkoznak. Svájc tavaly óta csak korlátozott számban ad ki munkavállalási engedélyeket EU-s állampolgároknak, Brüsszel ezt korábban már többször is bírálta.