A víz árában nemcsak a terméket, hanem a szolgáltatást is meg kell fizetni, mégpedig egy olyan szolgáltatást, amely igen komoly rendelkezésre állási kötelezettséggel jár -hangsúlyozta a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. Hozzátette: ma Budapesten a Vízműveknek mintegy 40 százalék az elosztási költsége, nevezetesen a csőhálózat fenntartása. Ezt is érvényesíteni kell a vízért fizetendő bruttó 210 forintos köbméterenkénti díjban, ami egyébként megítélése szerint "relatíve jó ár".
A vezérigazgató elmondta, hogy Budapesten a csapból már nem Duna-víz folyik. Már nem vesznek ki a folyóból közvetlenül vizet, a vállalat a Duna melletti, parti szűrésű kutakból termeli ki a vizet.
Ennek kapcsán szót ejtett arról, hogy gyakran felvetik a kérdést: nem luxus-e Duna-víz helyett ivóvizet használni a toalettek öblítésére. Elmondta, hogy a fővárosi vízműveknél a termelési költségek az összes 10-12 százalékát adják.
Ha e mellé tesszük a 40 százalékos elosztási költséget, könnyen belátható, hogy ha két hálózatot üzemeltetnénk Budapesten - egyet ivóvíznek, egyet "szürkevíznek"- az nagyságrendekkel megnövelné a kiadásokat. Arról nem is beszélve, hogy mennyibe kerülne a mintegy 5000 kilométernyi hálózat megépítése - mutatott rá Haranghy Csaba.
Erre nincs pénz, de nem is kell - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: minden egyes városban érdemes külön megvizsgálni, mi éri meg.
Haranghy Csaba azt is elmondta, hogy a gazdasági válság a vízfogyasztásra is hatással volt. Magyarországon 2008. óta egyre kevésbé pocsékoljuk az ivóvizet - jelezte a vezérigazgató. Amíg a 80-as évek végén napi 300 liter felett volt a fejenkénti fogyasztás, ez az adat ma már csak 130 liter körüli.
A csőhálózati rekonstrukciót és a sikeres pályázatokat nevezte a következő öt év legfontosabb feladatának a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. Emellett különösen fontosnak nevezte a külföldi beruházásokra vonatkozó szerződéseket. Arról is szólt, hogy a jövőben nagyobb szerepet kívánnak vállalni az oktatásban, a szakemberek képzésében is.
Hanganyag: Hlavay Richárd