eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

MNB-program - Kétezer milliárd forintos kerettel folytatódik a növekedési hitelprogram

Kétezer milliárd forintos hitelkerettel folytatódik a növekedési hitelprogram (NHP) - jelentette be Matolcsy György szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

A jegybankelnök elmondta: a monetáris tanács értékelte a 2013. június eleje, augusztus vége között működő program tapasztalatait, és valamennyi értékelési kritérium szerint nagyon sikeresnek ítélte, ezért döntött a folytatásáról. Matolcsy György megjegyezte: a program sikerében szerepet játszott, hogy a jegybank, a hitelintézetek és az üzleti szféra képviselői példásan együttműködtek.

A programban 2014. december 31-ig, döntően változatlan feltételekkel 2000 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre az első szakaszban jóváhagyott 750 milliárd forinton felül. A keret nem léphető túl.

A program második szakasza október 1-jétől 500 milliárd forinttal nyílik meg. A jegybank továbbra is nulla százalékon nyújtja a forrást a bankoknak, amelyek maximum 2,5 százalékot számolhatnak fel az ügyfeleknek. A futamidő továbbra is 10 év, s változatlanul három pillér működik - ismertette Matolcsy György.

Az első pillér új hitelek nyújtására áll majd rendelkezésre, ezt a célt szolgálja a 2000 milliárd forintos keret 90 százaléka, vagyis 1800 milliárd forint, az októbertől induló első szakaszban pedig 450 milliárd forint.

A második pillérben lesz mód a régi deviza- és forinthitelek kiváltására, amire a teljes keret 10 százalékát - 200 milliárd forintot - lehet felhasználni, az októbertől megnyíló összegből pedig 50 milliárdot. Matolcsy kiemelte: csakis az nyújthat majd hitelkiváltásra olcsó jegybanki forrást, aki az új hitelek kihelyezésében is jeleskedik.

A harmadik pillér meghosszabbításáról már korábban döntés született - emlékeztetett az MNB elnöke, hozzáfűzve, hogy ez a külső függést, sebezhetőséget mérsékli, ezért fontos.

A növekedési hitelprogramnak nincs közvetlen hatása az alapkamatra, válaszolta Matolcsy György annak kapcsán, hogy a teljes új keret felhasználása a vállalati hitelállomány jelentős részénél eredményezne alacsonyabb kamatot. Másutt is működnek hasonló programok az alapkamatnál kisebb kamattal - tette hozzá.

A mozgástér az alapkamat csökkentésére egyenesen bővül - jelentette ki a jegybankelnök. Ezt három tényezővel magyarázta: a gazdaságban mára szerinte bekövetkezett növekedési fordulattal, a kedvező inflációs pályával és azzal, hogy szemben a korábbi várakozásokkal, a nemzetközi színtéren nem marad abba a laza pénzpolitika.

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e riasztónak a mostani 300 forint feletti euróárfolyamot, s azt, hogy az elemzők további gyengülést jósolnak, azt válaszolta: a jegybank konzervatív és felelős, és semmiképpen nem ijedős, és nincs árfolyamcélja, foglalkoztatási vagy növekedési célja, csak inflációs célja, s amíg ez nincs veszélyben, a jegybank monetáris eszköztára rendelkezésre áll.

A növekedési hitelprogramban nyújtandó jegybanki hitelek forrása a kéthetes MNB kötvény lesz - válaszolta kérdésre.

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: az október 1-jén megnyíló második szakaszban változik az allokáció, a lehívás érkezési sorrendben lesz, és ha az 500 milliárdos keret kimerül, a monetáris tanácshoz fordulnak további forrásért. Egy másik változás, hogy minden bank szeptember végi kkv-hitelállománya 100 százalékáig vehet fel MNB-forrást.

Matolcsy György a növekedési hatásokról azt mondta, hogy az összesen 2750 milliárd forint körüli program teljes GDP-hatását 1,8-2,4 százalékra becsülik. Úgy vélekedett, egyértelmű a növekedési fordulat, amit a program visszafordíthatatlanná tesz.

Balog Ádám, az MNB alelnöke ismertette: elsősorban a nagyobb kkv-k vettek részt a program első szakaszában, az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a felvett hitelek 60 százaléka volt új hitel, szemben a várt 40 százalékkal.

Az első pillérben nyújtott hitelek 40 százaléka hitelkiváltási, 32 százaléka beruházási, 28 százaléka pedig forgóeszközhitel volt.

Az első pillérben allokált összeg 59,1 százalékát a nagybankok, 26 százalékát a kis- és közepes bankok, 14,8 százalékát pedig a takarékszövetkezetek kapták.

Az első és a második pillérnél együtt a hitelkiváltáskor bankot váltó ügyfelek aránya a nagybankoknál 11 százalék, a kis- és közepes bankoknál 44 százalék, a takarékoknál 37 százalék volt az eddig rendelkezésre álló adatok szerint.

Az MNB becslése szerint a kiváltott hiteleknél a beruházási hitelek esetén az első pillérben 3,8 százalékpontos, a második pillérben 1,3 százalékpontos kamatcsökkenéssel járt a program, míg a forgóeszközhiteleknél 3,6, illetve 1,6 százalékpontossal.

A kkv-k devizahitel-állományának aránya az MNB becslése szerint a 2013. június végi 52 százalékról szeptember végére 44 százalékra csökken.

(Az adatok beküldésére szeptember végéig van lehetőségük a hitelintézeteknek, eddig a keretösszeg 60 százalékának felhasználásáról érkezett adatszolgáltatás az MNB-be.)

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×