Mario Draghi, az EKB elnöke egy szerdai lapinterjúban közölte: a jegyzőkönyvek titkosságának feloldása a "következő szükséges lépés" az intézmény fejlődésében. Az EKB igazgatósága ezért javaslatot terjeszt a kormányzótanács elé a jegyzőkönyvek publikálásáról - tette hozzá a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva.
Az EKB a világon az egyetlen jelentős központi bank, amely nem tájékoztatja a nyilvánosságot arról, hogy miként formálódnak ki a monetáris politikai döntések, hanem csak a folyamat végeredményéről, a döntésekről tájékoztat.
Draghi a müncheni lapban jelezte, hogy már 2012 tavaszán megindult a diskurzus a döntéshozatal átláthatóságának növeléséről. A vitának egy német-francia kezdeményezés adott új lendületet. A napokban Jörg Asmussen, az igazgatóság német, és Benoit Coeure, a testület francia tagja a Süddeutsche Zeitungban és a Le Figaro című francia lapban egyszerre közölt interjúban kifejtették, hogy szakítani kell a nemzetközi viszonylatban rendhagyó gyakorlattal.
Asmussen szerint összefoglaló jellegű jegyzőkönyvet kell nyilvánosságra hozni, amelyben rögzíteni kell, hogy a kormányzótanácsban ki hogyan szavazott és mivel indokolta döntését. Coeure hozzátette: a transzparencia révén hatékonyabbá válhat a monetáris politika, és erősödhet az EKB iránti bizalom.
A javaslat támogatói szerint a nagyobb nyitottság orientálja a pénzpiaci szereplőket, akik így pontosabban érthetik az EKB döntéseinek mozgatórugóit és könnyebben felmérhetik, hogy milyen irányvonalat követ majd a bank a jövőben. Más szakértők szerint előnyösebb lenne megtartani az ülések titkosságát, mert ezzel lehet a legjobban biztosítani a függetlenséget, a nyilvánosság hatására pedig felerősödhet az euróövezeti tagállami kormányok részéről az övezet egészének monetáris politikáját meghatározó testület tagjaira nehezedő nyomás. A javaslat ellenzői azt is hangoztatják, hogy súlyos piaci feszültséghez vezethet, ha a jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy megosztottság és viták jellemzik a kormányzótanács üléseit.
Az EKB Kormányzótanácsában az igazgatóság hat tagja és az euróövezeti tagállamok nemzeti bankjának elnöke foglal helyet. A testület havonta kétszer tart értekezletet. A hónap első ülésén értékelik a gazdasági és a monetáris folyamatokat, majd meghozzák az adott hónap monetáris politikai döntését. A második ülésen az EKB és az eurórendszer egyéb feladataival és hatásköreivel kapcsolatos kérdésekről tárgyalnak. A monetáris politikai döntést a havi első ülés után röviddel az EKB elnöke nyilvánosan indokolja egy sajtókonferencián, amelyen a bank alelnöke is részt vesz.