A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása során az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez, amit a szektor átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére fordít, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja - áll a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról a parlament elé kedden benyújtott törvényjavaslatban.
Erősítené és egy nagy integrációba szervezné a takarékszövetkezeteket a kormány, erre 100 milliárd forintot szán - jelentette be a miniszteri biztos. Vojnits Tamás a távlati célokra utalva kiemelte: a takarékszövetkezeti rendszer jelenlegi piaci részesedése két-háromszorosára növekedhet a következő tíz évben. Kifejtette: egy nagy integrációba szervezik a takarékokat, cél, hogy azok megfeleljenek a 2014-től kötelező uniós tőke- és likviditási követelményeknek, ennek jelenleg nem tudnának eleget tenni. Emellett a szolgáltatások színvonala is emelkedni fog.
Az integrált rendszernek két fő pillére lesz, az egyik a takarékszövetkezetek integrált csoportja, ahol a helyi döntések megmaradnak, a másik Takarékbank. A Takarékbankban a szövetkezeti részvényesek és az MFB mellett a Magyar Posta is megjelenik - mondta Vojnits Tamás.
A takarékszövetkezeti koncepció a takarékszövetkezeti tagoknak azt jelenti, hogy ezután a kialakított nagy integrációnak kötelezően tagjai kell legyenek, jelenleg egy nagyobb és három kisebb integráció van - magyarázta a miniszteri biztos -, de ezek önmagukban amúgy nem tudnák teljesíteni az unió által előírt tőke- és likviditási követelményeket.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a szövetkezeti hitelintézeti rendszer átalakítását a modernizálás, a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi garantálása, valamint szavatoló tőkéjük biztosítása indokolja.
A szövetkezeti hitelintézeti rendszer újraszabályozása során modellként a holland, az osztrák és a finn takarékszövetkezeti modell fejlődése szolgált, illetve az a szervezeti rendszer, ahova mára eljutottak.
A nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett javaslat szerint a létrejövő Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt. valamint az MFB. A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 milliárd 389 millió 704 ezer forint, a bankban a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.
A jogszabálytervezet kimondja: a törvény hatályba lépésének napján létrejön a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete. Az Integrációs Szervezet jogi személy, székhelye Budapest, egyúttal kötelező intézményvédelmi szervezet.
Az Integrációs Szervezet induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott egymilliárd forint, valamint a megszűnő az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA), a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (REPIVA), a Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA), valamint a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja (HBA) vagyona.
Az Integrációs Szervezet tagja - az MFB kivételével - évente tagdíjat fizet a szervezetnek, a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1 százalékát. A díj negyedévente fizetendő. Az MFB tagdíjat nem fizet, mivel az Integrációs Szervezet intézményvédelmi szolgáltatásait nem veszi igénybe.
Még a héten dönthetnek
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy sürgősséggel tárgyalja a Parlament a takarékszövetkezeti rendszer stratégiai átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
Szükség van a takarékszövetkezeti rendszer megerősítésére, vannak gondok a takarékoknál, elég csak a soltvadkerti és a Jógazda takarékszövetkezetek csődjére utalni - indokolta a törvényjavaslat szükségességét a politikus. Kifejtette: mai állapotában a 2014-től hatályos uniós tőke- likviditási követelményeknek a takarékok nem tudnának megfelelni, de egy erős integrált szervezet a feltőkésített Takarékbankkal már igen.
A törvényjavaslatot várhatóan még a héten elfogadja az országgyűlés.