A kormányzó brit Konzervatív Párt euroszkeptikus szárnya néha a vérszagot kapott vadászkutyára emlékeztet: megérezve a közvélemény EU-ellenes hangulatát, egyre hangosabban követeli, hogy következő választások alkalmával dönthessenek a britek arról, hogy kilépjenek-e az Unióból.
Még ennél is radikálisabb álláspontot képvisel az egyre inkább befolyásos Brit Függetlenségi Párt, a UKIP, amely nemcsak népszavazást, de kilépést is követel.
David Cameron miniszterelnök azonban csak 2017-re hajlandó kiírni a referendumot, amit törvénybe akar foglaltatni. Ez azt jelenti, hogy ha 2015-ben újraválasztanák, akkor is csak két évvel később tenné lehetővé, hogy honfitársai véleményt mondjanak az EU-tagságról.
Winston Churchill és később Margaret Thatcher is az angolul beszélő nemzetek politikai és kulturális kötelékeit hangsúlyozta, a UKIP pedig korábban arról beszélt: Nagy-Britannia számára az EU-n kívül is van élet, mert szabadkereskedelmi egyezményt köthet például Amerikával.
Washington azonban most értésre adta: az úgynevezett "különleges kapcsolat" ellenére a britek elfelejthetik a szabadkereskedelmi egyezményt, ha kilépnek. Az amerikaiak és Brüsszel néhány héten belül ülnek le tárgyalni egy hasonló szerződésről és fehér házi illetékesek azt mondták: már így is elég nehéz lesz elfogadtatni a Kongresszussal az alkut. Ha a britek hátat fordítanának az EU-nak, akkor Washington nem erőltetne át újra egy hasonló törvényt csak miattuk.
Amerikai illetékesek szerint Barack Obamát különösen irritálják a Londonból hallatszó hangok, mivel épp a britek vették rá a transzatlanti partnerségre. Ha sikeresnek bizonyul a majdani egyezmény, akkor az a történelem legnagyobb kereskedelmi és befektetési megállapodása lehet, amely a világ GDP-jének felét és kereskedelmének harmadát ölelné majd fel - jegyzi meg a Guardian.
Az Atlanti-óceán mindkét partján a döntéshozók azt remélik, hogy az alkuval - amivel lebontanák a kétoldalú kereskedelemre és a befektetésekre vonatkozó utolsó korlátokat - sikerül kihúzni a nyugatot, majd a világgazdaságot is a bajból. Az előzetes tárgyalásokat folytató európai és amerikai illetékesek elismerték, hogy így közösen tudnának fellépni a Kína támasztotta kihívással szemben.
A Guardian megjegyzi: Erdogan török miniszterelnök csak azért repült nemrég Washingtonba, hogy azért lobbizzon, hogy országát is vegyék be az egyezménybe.
A britek ebben a helyzetben fontolgatják, hogy kilépnek az EU-ból.