Magyarország kilép a technikai recesszióból

Infostart
2013. május 8. 15:10
Az első negyedévben valószínűleg véget ért a recesszió Magyarországon, ám a gazdaság kilátásait mégsem az erre az időszakra vonatkozó, jövő héten megjelenő GDP-számokból fogjuk megismerni - írja a Portfolio.

Az első negyedévben nagy valószínűséggel megtört a magyar gazdaság zsugorodó trendje: miután tavaly egész évben folyamatosan csökkent a GDP, 2013 elejére negyedéves alapon már növekedést jelez majd a statisztika, vagyis kilépünk a technikai recesszióból.

A május közepén megjelenő szám kapcsán több elemző megelőlegezte, hogy növekedési fordulat történt a magyar gazdaságban. A fentiek alapján a megállapítás formálisan valószínűleg helyes, ám a "fordulat" kifejezést inkább a tartós, egyértelmű változásra használjuk, ez alapján pedig indokolt az óvatosság.

Tavaly egész évben szenvedett a gazdaság, az első és az utolsó negyedév különösen gyászosra sikerült. Annak, hogy az idén ennél jobbra számítunk számos oka van, ezeket érdemes két nagy csoportra bontatni. Az első csoportba a tavalyi eredményt lerontó sokkhatások tartoznak, amely idén már nem, vagy legalábbis jóval kevésbé hatnak.

Az ipar év végi sokkja


A szektorban évről évre egyre erősebbnek látszik a decemberi leállások hatása, amit aztán az első negyedévben rendre korrigálnak a gyárak. Az idén is ez történt. Hozzávetőleges számításaink szerint negyedéves alapon akár +0,4 százalékpont is lehet az ipar hozzájárulása a negyedéves GDP-hez.

Az aszály hatása

Az egész évet befolyásolja, hogy az idén (az eddigi adatok alapján) jobb időjárási körülmények lesznek, mint tavaly. A kis súlyú mezőgazdaság volatilis teljesítménye miatt jelentős hatást képes gyakorolni a GDP-re, az elmúlt két évben különösen erős volt ez a jelenség.

Megszorítások

Tavaly óriási kiigazítást hajtott végre a költségvetés, ami a reáljövedelmeket sem hagyta érintetlenül. Az idén már kissé emelkedhetnek a reálbérek és a reálnyugdíjak is, ami esélyt kínál arra, hogy a fogyasztás zsugorodása megálljon. A kiigazítás nem csak a háztartások fogyasztására, hanem más felhasználási tételekre (például állami beruházások) is hatást gyakorolt, itt szintén kisebb lehet a fékező erő.

Önkormányzati alkalmazkodás

Tulajdonképpen az előző ponthoz tartozik, de az első negyedévet illetően lehet kiemelt jelentősége, hogy 2012 végén az önkormányzati szektorban jelentős nadrágszíjhúzás volt. Ennek egy része strukturális jellegű lehet, de az évek közötti átcsúszás is okozhatta, ami szintén "megtolhatja" az idei GDP-t.

A fenti tényezők hatásaiban közös, hogy ideiglenesek, ezért a hosszabb távú növekedési kilátásokat nem befolyásolják. Ezek a faktorok már önmagukban is elegendők lehetnek ahhoz, hogy a tavaly év végi zuhanás után, egy mély bázisról emelkedést mutasson a gazdaság. A növekedési fordulathoz azonban nem csak ez szükséges, hiszen a sokkhatások eltűnése legfeljebb néhány negyedévig hajtja a GDP-mutatót. Azokról a strukturális változásokról, melyek tartósan megemelhetik a növekedési potenciálunkat, egyelőre keveset tudunk.

Mobil helyett autó

Jelentős változások zajlanak az ipari szerkezetben. Összességében (és természetesen jelentős leegyszerűsítéssel) az történik a szektorban, hogy a prémium autógyártók kapacitásbővítéseit ellensúlyozzák más járműgyártók (például a Suzuki) kisebb-nagyobb leállásai, miközben a strukturális átalakulás elszenvedői vagyunk az okostelefonok előretörése során, vagy a szórakoztató elektronikai kapacitások leépítésekor. Arról vannak információink, hogy az autóipari fellendülés kitarthat az idén is, arról kevesebbet tudunk, hogy folytatódik-e a leépülés más szegmensekben. Ez az első negyedév alapján még nem is nagyon fog kiderülni.

Lesz-e hitelezés?


A fentihez hasonló a helyzet a hitelezés területén is. A borzalmas állapotban lévő vállalati hitelezésen egyelőre a kamatcsökkentés sem segített, kérdés, hosszabb távon, a Növekedési Hitel Programmal megtámogatva hoz-e élénkülést. Erről szintén inkább csak az ősz elején tudunk majd biztosabbat, bár az optimista megfigyelők akár találhatnak olyan jeleket, melyek a hitelezés jövőbeli élénkülésére utalnak.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy míg az egyedi sokkok kifutása egyértelműen segíti a GDP-t rövid távon, addig a hosszabb távú kilátások nem ennyire egyértelműek. Úgy tűnik, hogy az év első hónapjaiban a tőkét sújtó új adók nem okoztak különösebben nagy sokkot, a "hitelfagy" is enyhülhet a következő időszakban. Ám a tartós növekedést biztosító elemekről még nagyon keveset tudunk. Ezért aztán éppúgy elképzelhető, hogy az év eleji meglódulás után a következő negyedévekben folytatódik az élénkülés, mint az, hogy stagnálás közeli helyzetben marad a gazdaság. Így aztán ahhoz, hogy biztosak lehessünk a növekedési fordulatban még várnunk kell néhány hónapot.

További részletek a Portfolio elemzésében.