eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Ennyi az államháztartás hiánya

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya márciusban 154,1 milliárd forint volt, az első három hónapban a deficit 493,6 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 56,0 százaléka - közölte végleges adatait hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az adatok megegyeznek az előzetes értékekkel.

Az államháztartás pénzforgalmi hiányának módosított törvényi előirányzata 881,3 milliárd forint 2013-ra.

Az NGM közleménye szerint az államháztartáson belül a központi költségvetés 137,5 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 0,6 milliárd forintos többlettel, míg az elkülönített állami pénzalapok 17,2 milliárd forintos hiánnyal zártak.

A múlt év márciusában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 230,9 milliárd forint volt, az első három hónapban a hiány 517,5 milliárd forintot tett ki, ami az akkori éves előirányzat 85,2 százalékával volt egyenlő.

A központi költségvetés március havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 223,0 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - főként az általános forgalmi adó - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak.

Idén márciusban a társasági adóból a központi költségvetésben 22,7 milliárd forint bevétel keletkezett, mely 24,3 milliárd forintos befizetés és 1,6 milliárd forint kiutalás különbözeteként képződött. Az egyenleg a tavalyi év azonos időszakához képest 1,2 milliárd forinttal teljesült alacsonyabban. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban 1,5 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók 2013. március hónapban 0,2 milliárd forinttal (11,0 százalékkal) kevesebb adót fizettek be, mint a 2012. év azonos időszakában.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójaként márciusban a központi költségvetésnek 36,1 milliárd forint bevétele keletkezett, amely 6,5 milliárd forinttal (15,3 százalékkal) alacsonyabb a 2012. évi azonos havi befizetésnél. A szintén 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból 2013 márciusában 0,1 milliárd forint bevétel származott. Ez a bevétel a tavalyi év azonos időszakának 30,6 százaléka. 2013. január 1-jétől az adónem megszűnt, de az áthúzódó pénzforgalmi hatás miatt idén még jelentkezett befizetés.

Ez év márciusában az általános forgalmi adóból 166,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összeget 103,0 milliárd forinttal múlta felül. A lényegesen magasabb teljesítés hátterében a kiutalási határidőre vonatkozó szabályok változása áll. Az egyes hónapok összehasonlíthatóságát a szezonális hatás torzítja, tekintettel arra, hogy a kiutalási határidő 45 napról 75 napra emelkedett.

A távközlési adóból március hónapban 3,8 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A távközlési adó új adónem, amely 2012. július 1-jétől hatályos, az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett.

A pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek március hónapban 14,2 milliárd forint bevétele keletkezett. Az új adónemet 2013. január 1-jétől vezették be. A pénzügyi tranzakciós illetékből egész évre 301,1 milliárd forintot terveztek be a büdzsébe, ennek 9,1 százaléka folyt be az első 3 hónapban.

A biztosítási adóból márciusban 1,8 milliárd forint bevétel keletkezett. Az új adónem 2013. január 1-jétől a baleseti adót, a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja ki.

A jövedéki adóból realizált bevétel március hónapban 52,8 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 1,5 milliárd forinttal, 2,8 százalékkal alacsonyabb volt.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele március hónapban 104,5 milliárd forint volt, amely a 116,1 milliárd forintos bruttó befizetés és a 11,6 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött.

A központi költségvetés március havi kiadásai 125,0 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze.

A kamatkiadások 2013 márciusában 75,5 milliárd forintot tettek ki, 14,7 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 6,6 milliárd forintos szintet értek el, 4,6 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (68,9 milliárd forint) így összességében 10,1 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakához képest.

A társadalombiztosítási alapok 2013. március havi 0,6 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,7 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 1,1 milliárd forintos hiányából tevődik össze. 2012 március hónapjában az tb-alapok együttes hiánya 3,6 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is.

Az elkülönített állami pénzalapok március havi 17,2 milliárd forintos hiánya az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevétele 4,0 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 21,4 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos hónapjának értékéhez képest.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×