Az alapkamat 25 bázisponttal csökkent

InfoRádió / MTI
2013. február 26. 14:03
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április-november között volt a jegybanki alapkamat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa szerint az inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető, az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok - olvasható a tanács keddi közleményében.

A tanács közleménye szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok azt jelzik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti. Mindezen tényezők tükrében az inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető - áll a tanács közleményében.

A Portfolio.hu szerint a kamatdöntésre érdemben nem reagált a forint.

Az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a jegybankok, amelyek a bankóprés beindításával szinte öntötték a pénzt a gazdaságra, az élénkítésében vajmi' kevés sikert tudtak elérni - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.

Az MNB leköszönő elnöke mandátumának utolsó kamatdöntő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a gyenge növekedés a túlzott eladósodottság leépítésével függ össze, miközben növekedést strukturális reformokkal, azaz a potenciális növekedési ütem növelésével lehetne serkenteni. A jegybank számításai szerint Magyarország potenciális növekedési üteme 0-0,5 százalék között van - tette hozzá.

Hozzátette: az elmúlt hónapok kamatcsökkentései ellenére egyelőre semmilyen trendbeli elmozdulás nincs a hitelállomány változásában. Kifejtette: a szűk keresztmetszet - elsősorban a vállalati szektorban - a hitelezésnél nem a kamatjellegű kondíciókban van, hanem a kínálatban.

"Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben nőjön, más típusú intézkedések szükségesek, és ha ezek megtörténnek, akkor a kamat nyilván újra fontos szerepet fog játszani" - fogalmazott.