Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa részesedése csökken a világgazdaságban. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Az általa idézett adatok szerint Európa a világ népességének 8 százalékát, a világ termelésének 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát adja. Az EU 27 tagországa évente 1,2 milliárd euró új adósságot "termel". "Ki az az őrült, aki hajlandó finanszírozni egy ilyen rendszert?" - tette fel a kérdést.

Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta a kormányfő. Beszámolt arról, hogy az ezt célzó átalakítások nyomán Magyarország azon mindössze öt EU-ország egyike lett, amely képes csökkenteni az államadósságot, miközben harmadik éve 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt.

A miniszterelnök szerint Magyarországon ebben az évben megkezdődik, majd 2014-ben és 2015-ben folyamatosan gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Fennmarad a rekordnagyságú kereskedelmi többlet, tovább növekszik a foglalkoztatottság, az állam eladósodottsága folyamatosan csökken, a költségvetési deficit 3 százalék alatt marad. Magyarország kikerül az energiafüggőség csapdahelyzetéből.

"Tisztességes elbánás esetén, nyolc év elteltével meg kell szüntetni az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást" - szögezte le. Azt is hangsúlyozta: Magyarország nem azt tűzte ki célul, hogy kilábaljon a válságból, hanem a válság utáni világra, a versenyben való helytállásra készül. Európának - vélekedett Orbán Viktor - új geopolitikai koncepcióra van szüksége.

"Meg kell találnunk annak a módját, hogy egyesítsük Európa fejlett technológiáját, infrastruktúráját, innovatív iparát és kifinomult pénzügyi rendszerét azokkal a gyakorlatilag korlátlan természeti forrásokkal, amelyek tőlünk keletre, főként Oroszországban találhatók" - fogalmazott a magyar kormányfő.

Orbán megállapította, hogy az euróövezet belső problémáinak megoldását célzó politika még nem hozott teljes körű eredményt, így például ma még nagyon nagyok a különbségek az eurózónabeli országok államkötvényeinek kamatszintje között. Az európai monetáris unió elmélyítése nem vezethet rugalmatlanabb gazdaságpolitikákhoz - figyelmeztetett.

"Elképzelhetetlen, hogy például Svédországnak, Magyarországnak és Bulgáriának ugyanolyan fajta gazdaságpolitikára lenne szüksége" - jegyezte meg.

A magyar miniszterelnök szerint fontos, hogy azok az országok se adják fel fegyelmezett pénzügyi politikájukat a növekedés serkentésének könnyebb útját keresve, amelyek már kordában tudták tartani államadósságukat.

Az előadást követő vitában - amelyen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt elnöke, a Bruegel Intézet irányító testületének vezetője elnökölt - többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése. Orbán Viktor nyomatékkal leszögezte: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jegybank szerepköre nem teljesen egyezik Európában, illetve az Egyesült Államokban: különbségek vannak abban a tekintetben, hogy a jegybank csak az infláció megelőzésére összepontosít-e, vagy más célokra is.

André Sapir, a Bruegel Intézet kutatója - a Brüsszeli Szabad Egyetem professzora -, elismerve a magyar pénzügyek terén elért eredményeket, megjegyezte: nem vált Magyarország hasznára, hogy kétely merült fel, illetve vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenséget.

Orbán Viktor kitért arra: a központi bank függetlenségének tiszteletben tartása mellett is "valakinek jelölnie kell jegybankelnököt", amikor a régi elnöknek lejár a mandátuma. Hozzátette: ezt a jelölést ő a határidő lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, a jelölt személyét érintő viták elkerülése érdekében.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre - közölte a beszélgetésen Orbán. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban - mondta - mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken - állapította meg a kormányfő. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az EU az IMF-nél árnyaltabban szemléli Magyarország helyzetét.

André Sapir ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF meglehetősen ritkán nyújt FCL-t államoknak, és az EU-tagországok közül eddig csak Lengyelországnak nyitottak ilyen rugalmas hitelkeretet.

Orbán Viktort arról is kérdezték, miként vélekedik David Cameron minapi beszédéről, amelyben a brit miniszterelnök kilátásba helyezte a népszavazást a brit EU-tagság fenntartásáról, ha bizonyos jogkörök nem kerülnek vissza az unió kezéből tagállami kézbe. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a britek véleményalkotásába nincs joga beleszólni, de ami az EU alapszerződésének esetleges módosítására vonatkozó brit felvetést illeti, azt nagyon veszélyes elképzelésnek tartja. Szerinte nagyon nehéz lenne lezárni egy alapszerződés-módosító vitát, ha egyszer azt megnyitják.

Brüsszeli tárgyalások

A kormányfő az előadás után az államháztartási hiányról is tárgyal az Európai Bizottság elnökével. Orbán Viktor és José Manuel Barroso megbeszélésén várhatóan beszélnek az Európai Unió 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretéről is - közölte az uniós testület szóvivője. Frédéric Vincent kiemelte, hogy a két politikus a bankunió megteremtésének lépéseiről, valamint a gazdasági és monetáris unió átalakításáról is egyeztet majd.

A magyar államháztartási hiány azért szerepelhet a tárgyalások napirendjén, mert Budapest ellen gyakorlatilag uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás folyik. Legutóbbi előrejelzésében az Európai Bizottság 2012-re, és az idei évre is 3 százalék alatti hiányt jósolt Magyarországon, ugyanakkor 2014-re ismét három százalék fölötti deficitet prognosztizált.

A kormányfő az Európai Bizottság elnökén kívül találkozik Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint Martin Schulz európai parlamenti elnökkel. A velük folytatott tárgyalásokon is szóba kerül az államháztartás hiánya, az unió következő hét éves költségvetése, valamint a bankunió és monetáris unió.