eur:
392.84
usd:
366.41
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Gazdaságpolitikai irányváltást vár az IMF

Elkészítette Magyarországról szóló országjelentését a Nemzetközi Valutaalap. Ebben megállapítják, hogy gazdaságpolitikai irányváltásra van szükség a fenntartható közép távú költségvetési kiigazítás érdekében, amely támogatja a gazdaság növekedését és a bizalmat, valamint megerősíti a pénzügyi szektort - írja a Portfolio.hu.

A Nemzetközi Valutaalap szakértői január 16-től 28-ig tartózkodtak Budapesten a korábbi tájékoztatása szerint, a IV. cikkely szerinti esedékes felülvizsgálat és a 2008-as hitelmegállapodás utókövetése miatt. A hétfő délután kiadott, Magyarországról szóló országjelentésben az IMF szakemberei megállapítják: a kedvező nemzetközi piaci környezet csökkentette a magyar kormányra nehezedő finanszírozási nyomást, ám számos gazdasági kihívással néz szembe az ország. Négy éven belül a második recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság, a fogyasztás és a beruházás esik, a munkanélküliség magas szinten ragadt.

Habár 2012-ben jelentősen csökkent a költségvetés hiánya, részben kompenzálva a korábbi fiskális lazítást, a kiigazító intézkedések rontották a befektetési klímát - kritizálja a magyarországi költségvetési intézkedéscsomagok szerkezetét az IMF.

Hozzáteszik: gazdaságpolitikai irányváltásra van szükség Magyarországon a fenntartható közép távú költségvetési kiigazítás érdekében, amely támogatja a gazdaság növekedését és a bizalmat, megerősíti a pénzügyi szektort, valamint előmozdítja a strukturális reformokat. Ez utóbbira az IMF szerint a magyar gazdaság potenciális növekedésének javítása miatt van szükség.

"A kormány úgy véli, hogy a magasabb euróövezeti növekedés, az egyes vállalatokkal kötött stratégiai együttműködési megállapodások és az EU-s források nagyobb arányú felhasználása növekedést eredményez a következő években. Azonban a versenyképesség, a kivitel és a növekedés hosszabb távon meg fogja szenvedni, ha nem mozdul el a beruházási ráta a jelenlegi történelmi mélypontról, és a munkaköltségek még tovább emelkednek. Az ország így középtávon lomha növekedés elé néz".

A szervezet szerint az államháztartási hiány jelentősen csökkent 2012-ben, de az ezt eredményező intézkedések rontották a beruházási környezetet. A jelenleg követett gazdaságpolitikát előrevetítve a delegáció szerint a következő években várhatóan nő az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következő években is 3 százalék fölötti deficitre számít. Így az államadósság szintje az elkövetkező években a GDP 78 százalékán ragad - írja az IMF.

A valutaalap szerint az első Széll Kálmán Terv helyes megállapításokat tartalmazott, amennyiben a kormány strukturális reformok útján kiadáscsökkentést kívánt végrehajtani. Ezzel szemben, három év után a kormányzati kiadások továbbra is magas - a régióban az egyik legmagasabb - szintet érnek el és a kormány ezeket egyre inkább a piacot torzító adók útján finanszírozza - véli a szervezet.

A valutaalap szerint a kormányzati kiadások hatékonyságának növelése lehetővé tenné az adórendszer racionalizálását, ami ösztönzőleg hatna a beruházásokra, a munkaerő-piaci aktivitásra és a növekedésre. A szervezet szerint 2015-re 2 százalék alá kell csökkenteni a GDP-arányos hiányt, ami azért fontos, hogy stabilan csökkenő pályára álljon az adósságpálya.

A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF megjegyezte: több egymást követő kamatvágás után a további enyhítésről csak "nagy óvatosság" mellett szabad dönteni, hiszen az infláció továbbra sincs kellően lehorgonyozva és részben az energiaár-csökkentésnek köszönhető az is, hogy 2013-ban várhatóan 3,5 százalékra csökken az infláció. A valutaalap szerint érthető az az óhaj, hogy a monetáris politikával elősegítsék a belső kereslet növekedését, de "az alacsonyabb alapkamatnak aligha lesz kézzelfogható hatása a hitelkínálatra és a keresletre, mivel nehéz környezetben működnek a bankok".

Az IMF a további kamatcsökkentéseknek a forint árfolyamára gyakorolt hatására is felhívja a figyelmet, minthogy a forintgyengülés veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A szervezet szerint egy erős monetáris keretrendszer, így a jegybank függetlenségének és az inflációkövető politika hitelességének fenntartása az üzleti és piaci bizalom tartós javulásához járulna hozzá. Mindezek fényében az MNB-nek kellően magas tartalékot kell fenntartania az esetleges sokkok kivédése érdekében - írta az IMF.

A valutaalap szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarország potenciális növekedési üteme, amely jelenleg 0 körül van és középtávon 1-1,5 százalék körül lehet. A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a vállalatok esélyegyenlőségének biztosítása és a strukturális reformok végrehajtása elengedhetetlen a gyorsabb növekedési ütem és a nagyobb a magasabb életszínvonal biztosításához.

Ezt látta az EB

Az Európai Bizottság január 16. és 28. között Magyarországon járt küldöttsége azt javasolja, hogy Magyarország folytassa a pénzügyi konszolidációt, de fordítson nagyobb figyelmet a növekedési potenciál erősítésére

A küldöttség üdvözölte a fiskális kiigazításban eddig elért eredményeket és a kormány elkötelezettségét az erőfeszítések folytatására annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt jóval a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt tartsa. Ezzel együtt a delegáció azt is szorgalmazta, hogy a kormány a költségvetési intézkedések minőségére is fordítson figyelmet, hogy biztosítható legyen a túlzott hiány korrekciójának fenntarthatósága - fogalmaz közleményében az Európai Bizottság. A testület rámutat, hogy idén és jövőre "a számottevő külső finanszírozási igény miatt" mind a strukturális reformok határozott folytatása, mind a gazdaságpolitika intézményrendszerének stabilitása és hitelessége fontos szerepet játszik majd.

A küldöttség megállapította, hogy Magyarország 2012 első felében recesszióba került, ennek mértékét pedig 1,5 százalékra becsüli. A delegáció úgy véli, hogy a növekedés várhatóan csak lassan tér vissza 2013-tól kezdve, "a gazdasági kilátások ugyanis gyengék". A brüsszeli testület küldöttsége arra is kitér, hogy a beruházások szintje történelmi mélypontra süllyedt, a hitelezés pedig tovább lassult. A bizottság arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, ami részben a belföldi kereslet csökkenéséből fakad.

"Üdvözlendő, hogy a magyar kormány a túlzottdeficit-eljárás lezárása és az államadósság csökkentése érdekében elkötelezett a fiskális kiigazítás folytatása mellett. Az erőfeszítések első eredményei a 2012-es költségvetési adatokban már látszanak" - állapította meg a küldöttség, amely nem mulasztja el azt sem leszögezni, hogy további lépésekre van szükség ahhoz, hogy az államháztartási hiány tartósan és kiegyensúlyozottan a háromszázalékos határ alatt maradjon.

"Az intézkedéseknek lehetőség szerint a kiadási oldalra kellene koncentrálniuk" - fogalmazza meg javaslatát a kormány számára az Európai Bizottság.

A közlemény azt is tudatja, hogy a küldöttség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország növekedési potenciálja elmarad a térség országai mögött. A delegáció éppen ezért arra ösztönözte a kormányt, hogy gondolja újra a bevételek növelését célzó közelmúltbeli intézkedéseit, a többi között az ágazati különadókat is, amelyek "valószínűleg ártanak az üzleti bizalomnak, a növekedésnek és a foglalkozatásnak, nemcsak rövid távon, hanem még inkább közép- és hosszú távon is". A közlemény szerint a küldöttség azt is fontosnak tartaná, hogy javuljanak a bankok működési feltételei, és ezáltal élénküljön a hitelezés, illetve erősödjön a "nagyon hiányzó" beruházási dinamizmus.

A bizottság delegációja magyarországi tartózkodása idején mindemellett a strukturális reformok alakulásáról is tárgyalt, ahogyan annak lehetőségéről is, hogy hogyan lehetne ösztönözni a további növekedésbarát változásokat, különösen a pénzügyi szabályozás, az adópolitika, a tömegközlekedés, illetve a munkaerő- és termékpiacok területén.

A kommüniké ismerteti, hogy a bizottság tisztviselői, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel és az Európai Központi Bank (EKB) megfigyelőivel kiegészülve, azért jártak Magyarországon, hogy a 2008 és 2010 között Magyarországnak nyújtott támogatás szokásos felügyeleti eljárása keretében áttekintsék a legfrissebb fejleményeket. A küldöttség emellett információkat, adatokat gyűjtött a bizottság úgynevezett téli előrejelzéséhez, amelyet február 22-én ismertet majd a brüsszeli testület, továbbá ahhoz a tanulmányhoz, amelyet az úgynevezett makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás keretében tavasszal tesz majd közzé a bizottság.

Címlapról ajánljuk
Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×