A bankok állapota alapvetően határozza meg, hogy a hitelezés és a beruházások mennyiben járulnak hozzá a potenciális gazdasági növekedéshez - hansúlyozta Simor András. A jegybankelnök szerint a nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a kilábalás mindig lassabb, ha azt nem támogatja a hitelezéssel a bankrendszer.
A "creditless recovery" bankválság esetén igazán fájdalmas.
Bankválságnak nevezhetjük, ha tömeges bankcsőd, a hitelezés leállítására kényszerítő tőkevesztés következik be. Ilyenkor az államok a bankrendszert támogatni szokták, aminek nem a bankrendszer megsegítése a célja (ez csak eszköz), hanem a gazdasági kilábalás, a növekedés gyorsítása. Nem csak rövid távon szerepelnek rosszabbul azok az országok, amelyekben nincs megfelelő hitelezés, hanem a hosszú távú trendet is kedvezőtlenül érinti.
Magyarországon magas a külföldi bankok aránya - szokták mondani Simor szerint. Rámutatott azonban, hogy a régiós országok között a magyar bankszektorban a legalacsonyabb a külföldi tulajdon aránya, amiből nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a magas arány miatt ne lenne hitelezés Magyarországon. Ezzel szemben tény, hogy a külföldi bankok jelentős összegű tőkével segítették a bankokat.
Magas a magyar bankrendszer külföldi forrásokra való ráutaltsága, bár 2010 közepe óta jelentős forráskivonás valósult meg - mondta a jegybankelnök. A hitel/betét arány a balti országok kivételével a magyar bankrendszer a leginkább ráutalt a pénzpiaci, tőkepiaci, azon belül is külföldi forrásokra. Jelentős változás történt ugyanakkor az elmúlt években, hiszen 125 százalék közelébe csökkent már a hitel/betét arány.