"Ez egy válság idején tervezett költségvetés, de olyan, amivel ki lehet jutni a válságból" - fogalmazott sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes Soraya Saenz de Santamaria.
A bejelentett intézkedések között van az állami nyugdíjalap egy részének költségvetésbe irányítása. A mintegy húsz év alatt felhalmozott 66,8 milliárd euróból 3,06 milliárdot költ "államkincstári szükségletek" fedezésére a kormány. Ezen felül létrehoznak egy független intézményt, amely a regionális kormányzatok gazdálkodását felügyeli.
A kormányzat csütörtöki bejelentése szerint összesen 43 új reformtörvényt vezetnek be a második félévben.
Világszerte figyelik befektetők, hogy miként dönt a spanyol kormány: többen azt várják ugyanis, hogy a fenntarthatatlan szintre nőtt állampapír-hozamok csökkentése érdekében a madridi kormányzat forduljon az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) mentőcsomagért, de Mariano Rajoy miniszterelnök egyelőre kivár. Nem világos ugyanis, hogy a már meglévő, nemzetközi hitelezőktől kapott bankmentő csomag feltételrendszere elégséges-e ahhoz, hogy az Európai Központi Bank spanyol kötvényeket vásároljon új programjának keretében.
Utóbbi ideiglenes gyógyírt jelenthetne a spanyol gazdaság számára, amíg a költségvetési reformok hatásai nem jelentkeznek.
Elemzők kissé kétkedve fogadták a terveket.
"Az első benyomás kedvező, hiszen a jelentős kiigazítás inkább a kiadási oldalt érinti, semmint a bevételit" - mondta Jose Luis Martinez, a Citigroup elemzője.
A makrogazdasági előrejelzések, s különösen a jövő évre várt 0,5 százalékos gazdasági visszaesés azonban túlságosan is optimistának tűnik - tette hozzá.