Történetének legnagyobb átszervezését éli át a Mol. Hernádi Zsolt ezzel kapcsolatban emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt a vállalat viszonylag kicsi volt, és alapvetően Magyarországra koncentrált.
Mára viszont egy negyven országban működő szervezetről beszélünk, amely a bevételének már több mint a felét nem Magyarországon termeli meg, és a munkatársainak több mint kétharmada a határon kívül dolgozik. "A Mol igazi nemzetközi vállalattá nőtte ki magát" - fogalmazott.
Hernádi Zsolt elmondta: a csoport irányítása is megváltozott, levált a magyarországi részlegről, előbbit egy nemzetközi csapattal töltik fel.
Mint fogalmazott, a Molnak multikulturális vállalatcsoportnak kell lennie, amely ugyan Közép-Európára fókuszál, de a növekedési potenciálja a térségen kívül van - ehhez pedig új emberek kellenek, akik rendelkeznek az ehhez szükséges tudással és ismeretekkel.
A Mol csoport elnök vezérigazgatója elmondta: az egész átalakítás nem jár létszámváltozással, csak az irányítási struktúra változik meg, amivel Budapest is profitálni fog.
Mint mondta, úgy számolnak, hogy a csoportszintű irányítók egyharmada legyen, akik Budapesten töltenek majd néhány évet, aztán mennek tovább, és elviszik a jó hírünket, ha jól teljesítettünk.
Hernádi Zsolt hozzátette: a Mol a jelenlegi varsói és luxemburgi tőzsdei jegyzésen kívül más tőkepiaci belépést nem tervez.
Havi 60 millió dolláros veszteség Szíriában
Szíriában a Mol horvát leányvállalatán, az INA-n keresztül eddig egy milliárd dollárt ruházott be, és a polgárháború miatti leállás következtében havi 60 millió dollár a vesztesége - mondta Hernádi Zsolt.
A cégcsoport Európán kívül kitermelést végez Oroszországban és Pakisztánban is, mondta, emlékeztetve, hogy utóbbi országban a fogyasztás hét százalékát adja. A kutatás fő helyszínei pedig Kurdisztán és Kazahsztán.
Tavaly a Mol hozta be Magyarországra a működő tőke 30 százalékát, amely azért ilyen magas arány, mivel kevesen vállalták a kockázatot - mondta Hernádi Zsolt.
Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!
Hanganyag: Exterde Tibor