Egy nemzetközi felmérésből kiderül: miközben 2000 és 2009 között a legtöbb OECD országban az egészségügy kiadásai növekedtek, 2010-ben lassult ez a folyamat, sőt sok helyütt csökkenés figyelhető meg. A költségnövekedés megtorpanásához hozzájárult, hogy idén fél százalékkal csökkentették az állami kiadások mértékét a vizsgált államokban. Ez különösen azokra az európai országokra volt jellemző, amelyeket a válság a legsúlyosabban érintett.
Az állami kiadások mérséklését különféle politikai intézkedések révén sikerült elérni. Írországban a béreket, valamint a szakembereknek és gyógyszercégeknek kifizetett egyéb díjakat faragták le, és csökkent az egészségügyi dolgozók létszáma is. Észtországban az Egészségügyi Minisztérium adminisztratív kiadásait, valamint az államilag támogatott egészségügyi szolgáltatások árait csökkentették.
A beruházásokat szintén elhalasztották számos országban, így Észtországban, Írországban, Izlandon és Csehországban, miközben a hatékonysági és nyereségi mutatókat a kórházi összevonásokkal, átgondoltabb ellátásszervezéssel kedvezőbbé tették.
Az egészségügyi kiadások GDP-n belüli aránya is csökkent az OECD országokban, így Magyarországon is. A legtöbbet továbbra is az Egyesült Államok költi a GDP-ből az ágazatra, a legkevesebbet pedig Mexikó és Törökország. Egészségügyi kiadásainak finanszírozását Japán és Korea tudta jelentősen növelni.
Magyarországon az európai trendtől eltérően nem 2010 óta, hanem már 2007-től kezdődően kevesebb pénz jut az egészségügyre. A recesszió, az átszervezés és a gyógyszerkasszát érintő megszorítások miatt - a Világgazdaság számításai szerint - 2009-ben a három évvel azelőtti szintre süllyedt az egy főre jutó egészségügyi kiadás; ma pedig ott tartunk, hogy az elmúlt évtizedben soha olyan alacsony nem volt az egészségügy részesedése a GDP-ből, mint jelenleg: mindössze öt százalék.