Jelenleg Magyarország a legfőbb olyan hely, ahol előfordul az ilyen típusú áfa-csalás - jelentette ki a hírügynökségnek Buff Greebe, a társaság Duna-régiójáért felelős igazgató, aki szerint az ösztönzés jelentős az adócsalók számára, ezért az élelmiszeriparnak a kormánnyal közösen kellene harcolnia ez ellen.
A cikk emlékeztet arra, hogy az idei évtől a 27 százalékra emelt legfelső áfa-kulcs a legmagasabb az egész Európai Unióban, ami az illegális kereskedelmet Magyarországon rendkívül nyereségessé teszi.
A csalás középpontjában a hamis papírmunka áll, amely lehetővé teszi a földalatti hálózatban működő kis cégek - amelyeket legtöbbször bűnözői csoportok irányítanak - virágzását.
A Bunge társaság szerint kevés közvetlen bizonyíték van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfa-csalás mögött, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a legálisan működő cégek kivonulnak.
Az ellenőrök elmondása szerint általános az a módszer, hogy egy adott vállalkozás másik uniós tagállamból importál az import-áfa megfizetése nélkül, majd ezt különböző közvetítő cégeken keresztül értékesíti a kereskedőknek, már áfával együtt, és így a különbözetet zsebre vágja.
Az Europol becslései szerint az egész Európai Unióban éves szinten 100 milliárd euróra tehető az áfa-csalásból fakadó veszteség. Ez a számítás Magyarország esetében öt milliárd euróra becsüli a kárt.
Aszalós Andrea, a NAV bűnügyi sajtóiroda sajtófelelőse a hírügynökségnek kifejtette, hogy vizsgálatok egyre hatékonyabban derítik ki, kik állnak egy-egy cég mögött. "Ahogyan a rendszerünk sorra leplezi le a kockázatos vállalatokat, az adóhatóság pénzügyi nyomozói úgy válnak egyre hatékonyabbá" - mondta.
A hírügynökség cikke arról is beszámol, hogy az amerikai Bunge összeállt Magyarország legnagyobb agrárcégével, a Bonafarmmal annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az áfa-csalás méretére és sürgesse a kormány arra, hogy hatásos ellenszert találjon a problémára.
"Ez nem egy új jelenség, az áfa kivetése óta jelen van" - nyilatkozta a hírügynökségnek Csányi Sándor, a Bonafarm tulajdonosa, aki egyúttal az OTP Bank vezére is. Hozzátette, hogy minél nagyobb az eltérés a magyar és a környező országok áfa-kulcsa között, annál nagyobb a késztetés a csalók számára.
A magyar adóhatóság a Reutersnek elmondta, hogy számos nyomozást indítottak és az előző évben 375 millió eurónyi adócsalást derítettek fel, melynek legnagyobb része az áfát érinti.