Patai, aki egyben az UniCredit magyar leánybankjának elnök-vezérigazgatója, elmondta, a bankok kompromisszumra törekednek a kormánnyal, hogy a bankokat terhelő rendkívüli adó jövőre 60 milliárd forintra csökkenjen, annak megfelelően, ahogy a kormánnyal a múlt év végén megállapodtak.
A kormány 130 milliárd bevételt vár a tranzakciós adóból, amelyet a tranzakciót végrehajtó bankoknak kell megfizetniük.
Patai Mihály szerint a megnövekedett adóteher árt a banki hitelezésnek és a gazdasági növekedésnek.
Nem értik
Gyuris Dániel szerint a kormányzat által bevezetni kívánt tranzakciós adó olyan új, komplex terhelést hoz a magyar pénzügyi szektorra és a bankok szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelekre, amelyek hatásai kiszámíthatatlanok.
Éppen ezért áll a Bankszövetség értetlenül az előtt, hogy a nemzetgazdasági miniszter közlése szerint minden előzetes hatástanulmány nélkül, annak konkrét mértékről döntött a kormányzat - mondta a Napi Gazdaságnak.
Gyuris Dániel emlékeztetett: a magyar bankrendszer elfogadta a három éves különadót, lenyelte a végtörlesztés veszteségét és önmaga középtávon további legalább 300 milliárd forintos veszteséget vállalt a decemberi megállapodásban a devizahitel-adósok helyzetét könnyítő lépések hatásaként.
Ezek után megütközéssel vették tudomásul, hogy az eredeti megállapodásban foglaltakkal szemben jövőre nemhogy 50 százalékkal csökkenne, hanem ellenkezőleg, hasonló mértékben nőne a bankszektor terhe. Ez ellentétes a korábbi megoldással, ráadásul Gyuris szerint furcsa helyzet állna elő, ha 2014-ig az EU is elfogadná a magyarországinál lényegesen szűkebb értelmezésű, klasszikus Tobin-adót, hiszen annak hazai bevezetéséhez lényegében meg kellene szüntetni a mostani tárgyalás tárgyát képező tranzakciós adót.
A Bankszövetség alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok továbbra is készek finanszírozást nyújtani az ügyfelek számára, ám azt látni kell, hogy a jelenlegi bizonytalan szabályozói környezetben, az adó- és járulékterhek folyamatos változása, a hektikus árfolyammozgások időszakában igen visszafogott a beruházási kereslet. A további elvonások még távolabbra tolják majd a várt kereslet-élénkülést, hiszen a növekvő terhek miatt a banki hitelezés nehezebbé válik.
Gyuris Dániel szerint arról a miniszteri bejelentésről, amely szerint a Növekedési Paktumban foglalt adóalap-kedvezmény helyett valamilyen formában a bankadóból lenne levonható a hitelezési volumen növekedése, hivatalos értesítést nem kaptak, így ennek hatásairól nem lehet nyilatkozni. Azt látni kell - tette hozzá az OTP Jelzálogbank első embere -, hogy a decemberi megállapodásban szereplő megoldás olyan mértékű hitelvolumen-bővülés esetén okozna csak érdemi bankadó csökkenést, amely még komoly hitelkereslet esetén sem lenne megvalósítható.
Várjuk az érdemi egyeztetés megkezdését, reménykedünk abban, hogy Matolcsy György tegnapi bejelentésekor komolyan gondolta, hogy a vita még teljesen nyílt, mert így még van lehetőség arra, hogy a tárgyalások végére olyan megoldás szülessen, amely teljesíti a kormányzat nemzetgazdaság stabilizáló/fejlesztő törekvéseit, ám emellett nem lehetetleníti el a pénzpiacot és ezen keresztül a hazai vállalkozások jövőbeli fejlesztéseit - mondta Gyuris Dániel.