Rendkívül drága és felesleges kísérlet volt a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése, a felesleges működési kiadások és az elmaradt haszon együttes összege 850 milliárd forintot tesz ki - mondta Selmeczi Gabriella és Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke az MTI tudósítása szerint.
Selmeczi Gabriella kiemelte: ez körülbelül akkora összeg, amiből 10 év alatt 50 százalékkal magasabb gyest illetve gyedet, vagy 20 százalékkal nagyobb családi pótlékot lehetett volna kifizetni. A KEHI elnöke közölte: három magánnyugdíjpénztár - az AXA, az Aegon és az Erste - működtetése kapcsán büntetőfeljelentést tett a KEHI ismeretlen tettes ellen.
A Magyar Nemzet már reggel írt a vizsgálatról
A miniszterelnök kérésére készített, a nyugdíjpénztárak működését vizsgáló jelentést ma adja Selmeczi Gabriella, a Magyar Nemzet információi szerint a jelentésben az szerepel, hogy magánnyugdíjpénztárak az elmúlt 12 évben összesen 850 milliárd forinttal rosszabb eredményt értek el, mint ha a pénzt állampapírokba fektették volna. A vizsgálat szerint több felelőtlen intézkedés miatt a tagok átlagosan a megtakarításaik ötödét veszítették el.
Az újság szerint a Kormányzati Ellenőrzési hivatal már tegnap több büntetőfeljelentést is tett a legfőbb ügyészségnél a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodása ügyében. A részletes vizsgálat szerint a portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás esetén hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúja merült fel.
Feljelentés történt egy pénztárnál azért is, mivel, ha 2008-2010 között az átlagos vagyonkezelési díjat használták volna, akkor a tagok 5 milliárd forintnyi költséget takaríthattak volna meg, vagyis az átlagnál drágábban dolgozott a vagyonkezelő.
Mi vezetett idáig?
Az egész ügy visszafejtéséhez 2010 novemberéig kell visszamenni, amikor Selmeczy Gabriella, akkor még nyugdíjvédelmi kormánymegbízottként, bejelentette, hogy a magánnyugdíjpénztárak működési és vagyonkezelési tevékenységének vizsgálatát elkezdik, mivel több független elemzés is arra jutott, hogy a pénztárakban kevesebb pénz van, mint kellene.
A megbízott akkor 500-600 milliárd forintos vagyonvesztést emlegetett. A Századvég által készített becslés szerint, ha a pénztárak államkötvényeket vásároltak volna csak, és nem lett volna a portfólió vagyonkezelési díj, akkor 500 milliárd forinttal több hozamot termelhettek volna, mint amit 2010 októberében látni lehetett.
Az elemzésben azonban az is szerepelt, hogy a 2008-as válság és a választható portfóliós rendszer játszott fő szerepet abban, hogy ez a helyzet így alakult, hiszen a pénztárak nagy arányban tartottak részvényeket a törvényi kötelezettség miatt. Ezen felül a szabályozók túlságosan engedékenynek mutatkoztak a felszámított díjakat illetően is, ami kihatott a nettó teljesítményre a pénztáraknál.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2011 elején kapta meg a törvényi felhatalmazás ahhoz, hogy a vizsgálatot elindíthassa, két fő feladata volt. Célul kapta, hogy az államhoz visszalépő tagok vagyonának átadás-átvételét ellenőrizze, valamint a pénztárak működési és befektetési tevékenységét vizsgálja, visszamenőlegesen is.
Selmeczi Gabriella már 2011 augusztusában bemutatta az első eredményeket, a KEHI vizsgálata szerint, ha a befizetéseket csak állampapírba tartották volna a pénztárak, akkor 2010 végén 3860 milliárd forintnak kellett volna lennie a pénztáraknál, miközben a hivatalos számok 3160 milliárd forintról szóltak. A 700 milliárd forintos különbséghez a megbízott szerint még a pénztárak 13 éves működési költéségét is hozzá kell számolni, ami 150 milliárd forint, vagyis 850 milliárd forintos hiányt mutattak ki szektorszinten.
A vizsgálat további eredményeit 2012 januárjában ismertette Selmeczi Gabriella, már ekkor is szó volt, hogy több szabálytalanságot is felfedeztek, például a válság alatt prémiumokat és bónuszokat fizettek a pénztárak, valamint fizetéseket emeltek, miközben a pénztárak veszteséget termeltek. Hűtlen- és hanyag kezelés miatt több büntetőfeljelentést is kilátásba helyeztek, a vizsgálatokba pedig a PSZÁF és a NAV is becsatlakozott.