A konzervatívokkal közösen kormányzó párt vezetője a Der Spiegel című német hírmagazinnak elmondta: "a német adófizetők sokat profitálnak" abból, hogy a berlini vezetés részt vesz a görög államháztartás megszilárdítását célzó programokban.
Németország a nullához közelítő kamattal jut forráshoz a tőkepiacon, jórészt éppen az euróövezeti válság következtében, a szinte ingyen kapott pénzt pedig jó néhány százalékos kamatra adja kölcsön Görögországnak. Németország így "az utóbbi két évben mintegy 400 millió eurót keresett rajtunk" - mondta Venizelosz a Der Spiegel hétvégén megjelent számában közölt interjúban.
A német pénzügyminisztérium adatai szerint a 2010 májusában összeállított első, 107 milliárd eurós görög mentőcsomagból Berlin mostanáig 15,17 milliárd euró kölcsönt nyújtott Athénnak, 3,423 és 4,528 százalék közötti kamatra. Ennek az ügyletnek a keretében Görögország 2011 végéig összesen 380 millió eurót utalt át Németországnak kamattörlesztés címén.
Venizelosz 2011 júniusától az idén március közepéig volt pénzügyminiszter. Azért mondott le, hogy a PASZOK élére álljon a választási kampányban. Pártelnöknek március 19-én választották meg.
A politikus a Der Spiegelnek elmondta: a májusi országos választásokat követően felálló új kormánynak júniusig véglegesíteni kell a középtávú pénzügyi tervet. Ebben a szerkezeti reformokra és a privatizációra kell a hangsúlyt helyezni, hogy elkerülhető legyen a bérek és nyugdíjak további csökkentése.
Újabb megszorításokra azonban az erőfeszítések ellenére is szükség lehet, hogy sikerüljön a második, 130 milliárd eurós nemzetközi hitelkerethez kapcsolódó megállapodásban foglalt feltételek teljesítése - tette hozzá Venizelosz.
A politikus arról is beszélt, hogy társadalmi támogatottság híján igen nehéz a fájdalmas reformok végrehajtása, egyes területeken pedig, mint például a privatizáció, fel kell gyorsítani a folyamatokat.
Arra a felvetésre reagálva, hogy miként lehet teljesíteni az idénre 11 milliárd eurós bevételt előirányzó privatizációs tervet, hangsúlyozta: tapasztalható előrelépés az ügyben, így például a DEPA gázszolgáltató állami tulajdonhányadának átvételére 17 pályázó jelentkezett.
A reformok fő célja, hogy a görög államadósság 2015-től külső segítség nélkül is finanszírozható legyen, az államadósság pedig a hazai össztermék (GDP) arányában a jelenlegi 160 százalékot meghaladó szintről 120,5 százalékra csökkenjen.
Elemzők szerint a júniusra kidolgozandó középtávú tervnek egy újabb, 14 milliárd eurós megszorító csomagot kell tartalmaznia ahhoz, hogy Görögország megkapja az EU-IMF-hitelcsomag esedékes részletét, és ezzel elkerülje a fizetésképtelenséget.