A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen, 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet.
A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.
Mégis vehetnek fel az önkormányzatok éven túlnyúló működési hitelt
Módosította az Országgyűlés hétfőn a tavaly decemberben elfogadott stabilitási törvényt annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak - egyedi kormányzati engedéllyel - legyen lehetőségük ezen az éven túlnyúló működési hitelt felvenniük.
A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen és 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A stabilitási törvény azon előírásának hatályon kívül helyezésével, amely szerint az önkormányzatok működési célra csak likvid hitelt vehetnek fel, a törvényalkotó biztosította az idén még tervezhető működési célú hiány finanszírozásának lehetőségét.
A fideszes politikusok javaslatuk indoklásában hangsúlyozták, az önkormányzatok csak akkor vehetnek fel - egyedi kormányzati engedéllyel - éven túlnyúló működési hitelt, ha az nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét, és visszafizetése a helyhatóság saját bevételei alapján biztosítottnak látszik.
Adómentesen vehetik fel reálhozamukat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztártagok
Adómentesen vehetik fel reálhozamukat azok a magánpénztártagok, akik március 31-ig visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.
A parlament hétfőn erről annak a közpénzügyi tárgyú törvénymódosításnak a részeként döntött, amelyet a fideszes Kósa Lajos kezdeményezett. A magánpénztártagok kedvezményeiről szóló rendelkezések a költségvetési bizottság javaslatára kerültek be a jogszabályba.
A döntés alapján az állami nyugdíjpillérbe visszalépők, ha a magánnyugdíjpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba helyezik tagi kifizetéseiket - a reálhozamot és a tagdíjkiegészítést -, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adóvisszatérítésben részesülhetnek.
Az indoklás szerint így az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépők ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket vehetik igénybe, mint amelyek a korábban visszalépőket megillették.
A parlament előzőleg a gazdasági stabilitási törvény december végi elfogadásával több ponton változtatott a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályokon. Megszűnt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, így az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Ugyanakkor március végéig újra megnyitották az állami pillérbe való átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki fenntartotta pénztártagságát.
A Ház akkor arról is határozott, hogy az állami pillérbe visszalépő magánpénztártagok a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, vagy önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.
A döntéssel a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kaptak, vagyis az Országgyűlés eltörölte azt a szabályt, hogy aki korábban pénztártag maradt, kilépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, ezért 2012 januárjától keresetei nem számítanak be majdani állami nyugdíjába.
A legfőbb ügyész vizsgálódhat a cukorgyárak privatizációja miatt
Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, felkéri legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben.
A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését. Az erről szóló határozati javaslatba a jobbikos Magyar Zoltán kezdeményezésére került bele, hogy a legfőbb ügyész vizsgálja meg a büntetőjogi felelősséget az említett döntések miatt.
A testület megállapítása szerint a cukorgyárak bezárásához és a cukorkvóták elvesztéséhez vezető, az előző kormányzati ciklusokban hozott döntések nem álltak összhangban a nemzetgazdaság érdekeivel. Ezért - szintén a jobbikos Magyar Zoltán indítványának megfelelően - az Országgyűlés felkérte a kabinetet, hogy vizsgálja meg a privatizációs szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, és szerződésszegés esetén tegye meg a szükséges és rendelkezésre álló jogi lépéseket.