Nem javul a fizetési morál, a gáz- és áramszolgáltatók a februári moratórium lejárta után már megkezdték a kikapcsolásokat azoknál a fogyasztóknál, akik ez idő alatt sem fizettek ki tartozásaikat.
Egyházi Nikoletta, az E.on szóvivője azt mondta: a moratórium ideje alatt közel egymilliárd forinttal nőtt a cég kintlévősége, és mintegy hatezer ügyfél volt érintett.
Az Elmű kommunikációs igazgatója is azon a véleményen van, hogy a moratóriumok, bár időt adnak az ügyfeleknek, alapvetően nem segítenek a problémán. Boross Norbert kifejtette: olyan tartozást lehet összegyűjteni, aminek a visszafizetése nehéz, ezért nem biztosak abban, hogy a korlátok nélküli moratórium valóban segíti az ügyfelek fizetőképességének javítását.
A Tigáz szóvivője azt mondta: sokszor tapasztalják azt, hogy addig halasztják az ügyfelek a befizetést, ameddig csak tudják, aztán az utolsó pillanatban mégiscsak befizetik az elfogyasztott gáz árát. Száraz Gábor kiemelte: február 3. és 20. között 5867 lakossági fogyasztót érintett a moratórium, majd ennek lejárta után 110 adós maradt, a többi rendezte a tartozását.
A jogszabályok szerint 60 napon túli tartozás esetén a szolgáltató felszólítást küld kétszer, ha a fogyasztó ennek ellenére nem fizet, akkor kikapcsolják a szolgáltatást, de a tartozás mellé ennek árát is kiszámlázzák a társaságok. A Tigáznál nagyjából négyszer annyiba kerül, ha a nyomásszabályozónál kell a vezetékrendszert átvágni.
Ugyanakkor azt minden érintett cégnél megerősítették, hogy ha együttműködő az ügyfél, és vállalja részletfizetést, akkor megúszhatja ezeket az extra költségeket.
A Díjbeszedő tavalyi adatai szerint 2011-ben a lakosság mintegy 22 százaléka nem tudta közüzemi díjait rendszeresen fizetni. Tavaly egyébként februárban volt a legrosszabb a közüzemi díjak beszedettségi mutatója, a lakosság 36 százaléka nem fizetett időben, ugyanakkor tavaly augusztusban és szeptemberben ez a szám 29 százalékra csökkent, feltehetően a magán-nyugdíjpénztári hozamok kifizetése segített a helyzeten. Nyugat-Európában a nem fizetők aránya egy tavalyi Eurostat-adat szerint mindössze 6 százalék, a régiós átlag 17 százalék, szemben a magyar 22 százalékkal.