A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó.
Olli Rehn pénzügyi biztos a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Magyarország a túlzott deficit eljárás értelmében 2011-re kellett volna teljesítenie a korábbi tanácsi előírásokat. Azt is kiemelte, hogy jövőre 3,25 százalék lehet a Bizottság számításai szerint a költségvetés hiánya, így nem következik be a várakozások szerint a korábban előírt strukturális egyenlegjavulás.
A magyar kormánynak tehát jövőre is három százalék alá kell csökkentenie a költségvetés hiányát - emelte ki Rehn. A pénzügyi uniós biztos fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez a mostani döntés nem büntetést jelent, hanem egy megelőző intézkedés lenne. Annak érdekében, hogy helyreállítsa költségvetését az ország - tette hozzá.
Johannes Hahn a tájékoztatón kifejtette, hogy az EB most a kormánytól intézkedéseket vár, tehát Magyarországnál pattog a labda. A régiós politikáért felelős uniós biztos úgy vélekedett, hogy arányosnak tekinthető döntés született. Emlékeztette arra, hogy az Európai Bizottság előtt két választás volt: a jövő évre vonatkozó kohéziós források teljes vagy részleges befagyasztása. Most a források részleges befagyasztásáról döntöttünk - mondta.
Két módszer alapján fagyaszthatja be Brüsszel a forrásokat Hahn elmondása szerint: az éves kötelezettségvállalás felét vagy a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget függeszt fel. Magyarország esetében ez utóbbi alapján döntött a Bizottság, így jött ki a 495 millió eurós összeg - magyarázta.
Olli Rehn később kérdésre válaszolva kifejtette, hogy eddig nem kapott hivatalos tájékoztatást újabb magyar költségvetési kiigazítási intézkedésekről. Ez azonnal megváltoztatja a magyar fiskális kilátásokról alkotott képünket - magyarázta
Rehn arra az újságírói kérdésre, hogy Brüsszel látta-e már a kormány által kedden ismertetett újabb költségvetési intézkedéscsomagot, azt válaszolta: az Európai Bizottság már korábban hangsúlyozta, hogy további költségvetési intézkedésekre lesz szükség Magyarországon.
Orbán és Matolcsy levele nem változtatott a döntésen
Annak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését a testület, hogy a további magyar intézkedésekről "egy-két napja" levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és valamivel korábban Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől.
Erről Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök beszélt az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva.
Rehn szerint ezek a levelek nem tartalmaztak olyan "konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit.
Mit mond a kormánypárt?
A Fidesz furcsának és szokatlannak tartja, hogy Andor László magyar biztos nem vesz részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készül meghozni a testület - közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője szerdán az MTI-vel.
Az Európai Bizottság szerdai ülésén tárgyalja azt a javaslatot, amellyel a túlzott deficit miatti eljárás keretében az újabb magyar kohéziós támogatások ideiglenes és részleges felfüggesztését kezdeményezhetik.
A kormánypárt szóvivőjének közleménye szerint minden magyar ember joggal várja el a magyar EU-biztostól, hogy ott legyen és felszólaljon a magyar nemzeti érdek szempontjából kulcsfontosságú ügy tárgyalásán.
"Andor Lászlónak kutya kötelessége kiállni Magyarország és a magyar emberek mellett" - hangsúlyozza Selmeczi Gabriella, aki úgy értékeli: ha Andor Lászlónak fontosabb előadást tartani egy szakszervezet rendezvényén, mint részt venni az Európai Bizottság ülésén, ahol Magyarországról döntenek, akkor azt kell mondani, hogy méltatlan a magyar és az európai polgárok bizalmára.