Praet az első a vezető közgazdászi tisztségben, aki nem német. A szakember belga, az első interjúját vezető közgazdászként pedig a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) adta. Ebben kifejtette, hogy a legutóbbi adatok szerint a tizenhetek térségében lassul a gazdasági visszaesés üteme, ez pedig már a stabilizáció kezdetét jelzi, holott alig néhány héttel korábban, még decemberben is attól lehetett tartani, hogy 2012 elején egyre gyorsuló ütemben csökken majd az euróövezet gazdasági teljesítménye.
A "téli félévben", vagyis 2011 utolsó és 2012 első negyedévében nagyon gyér lesz a növekedés, de a gyengélkedés időszaka nem lesz hosszú. "Ha az ember egy pillanatra nem vesz tudomást a válság körüli hangzavarról", és csak a fontos dolgokra figyel, akkor azt látja, hogy "Európa integrációja jól halad előre. A politikusok most mind egy irányba húznak, mert felismerték, hogy túl sok minden forog kockán" - mondta az EKB vezető közgazdásza, igazgatósági tagja a FAZ szerdai számában megjelent interjúban.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy kényszerülhet-e távozásra bármely tag az euróövezetből, Praet leszögezte, hogy ez "egyáltalán nem fordulhat elő. Különben is, azokban a tagországokban, amelyekben reformokra van szükség, komoly eredményeket értek már el."
Az euróövezeti pénzügyi rendszerbe tavaly decemberben pumpált példa nélküli nagyságú, mintegy 500 milliárd eurós tőkeinjekcióról szólva hangsúlyozta, hogy a három éves futamidejű hitelek formájában kihelyezett likviditás megnyugtatta az kötvénypiacokat. Az akció célja az volt, hogy a válság mélyülésével kialakult nehéz helyzetben is folytatódjék a banki hitelezés. Praet hangsúlyozta, hogy az EKB semmiképpen sem finanszíroz államokat, a decemberi akció sem ezt szolgálta, ugyanakkor a szükséghelyzetben hozott intézkedéseknek lehetnek nem szándékolt következményei is. Ezeket azonban nem szabad összekeverni az eredeti céllal. "Számunkra a lakossági és a vállalati hitelezés fenntartása a fontos" - mutatott rá.