Miben engedhet a kormány Brüsszelnek?

Infostart
2012. január 20. 16:20
Hatalmas várakozás előzi meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és José Manuel Barroso jövő keddi találkozóját. Az előzetes tájékoztatás szerint ezen az egyeztetésen több nyitott kérdés rendeződhet, ezzel egy lépéssel közelebb kerülhet Magyarország az új hitelkerethez, legalábbis a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. A Portfolio.hu azt vizsgálta meg, melyek a konkrét ütközőpontok.

Olli Rehn pénzügyi biztos pénteken ismét egyértelművé tette, hogy az előfeltételeknek teljesülniük kell, mielőtt megkezdődnének a tárgyalások Magyarország pénzügyi támogatásáról, így konkrét lépéseket várnak a kormánytól a jegybank függetlenségének ügyében. Szóvivője, Amadeo Altafaj Tardio ezt részletezve kifejtette: az uniós biztos várja az ígéretek végrehajtását, vagyis a konkrét törvénymódosításokat.

Orbán Viktor péntek reggeli szavaiból pedig az derült ki, hogy a jegybanktörvényt érintő brüsszeli kifogások közül kettő esetében nem szívesen engedne a kormány. A jegybankárok eskütételének kérdésében nem akar vita nélkül meghátrálni a kormány és a - Simor András jegybankelnökre is vonatkozó - kétmillió forintos fizetési plafonból sem szívesen engedne.

A jegybankárok eskütételével kapcsolatban az EB úgy fogalmazott, hogy "a Bizottság véleménye szerint az eskünek a függetlenségre vonatkozó fogadalomra kellene korlátozódnia". Az Olli Rehn által jegyzett, kedden elküldött brüsszeli felszólítás részletesen foglalkozik a magyar jegybankárok díjazásával is. Az EB ennek kapcsán arra figyelmeztette a kormányt, hogy "a kereset megállapítása nem történhet olyan módon, hogy azzal nyomást gyakorolhassanak a hivatalban lévő elnökre és a döntéshozó szerv tagjaira".

A miniszterelnök viszont péntek délelőtt azt is elárulta, hogy az új jegybanktörvényt illetően hol hajlandó engedni a kormány. A magyar pénzügyi tárca képviselője az elmúlt húsz évben tanácskozási joggal részt vett a monetáris tanács ülésén, és ezt akkor - ellentétben a mostani európai bizottsági állásponttal - senki sem kifogásolta. "Nincsenek érvek amellett, hogy változtatnunk kelljen, egész egyszerűen azt akarják, hogy változtassunk, és miután nekünk ezek a törvényszakaszok nem különösebben fontosak, a magam részéről elfogadom, hogy az unió igényét kielégítve ott változassunk" - összegezte véleményét. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: "eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön".