Algirdas Semeta adóügyi biztos a javaslatokat ismertetve hangoztatta, hogy a tagországok nemzeti bevételeinek több mint 20 százaléka származik az általános forgalmi adóból (hozzáadottérték-adóból). Az unió áfa-rendszerét azonban 40 évvel ezelőtt hozták létre, és "a szabályozás ma már nem felel meg szolgáltatás-központú, technológiaalapú gazdaságunknak" - szögezte le a lett biztos, kiemelve: "elérkezett az idő, hogy nagyszabású reformot hajtsunk végre az áfa területén."
A bizottság álláspontja szerint - amelyet még a tagországok és a többi uniós intézmény is megvitat - az áfának a vállalkozások szempontjából kezelhetőbbnek kell lennie. A "vállalkozásbarátabb" áfa érdekében előirányzott intézkedések között szerepel az egyablakos ügyintézés bővítése több országot érintő ügyletek esetében is: az áfa-bevallások szabványosítása, valamint a nemzeti áfa-szabályok egyértelmű és egyszerű elérhetőségének biztosítása egy központi internetes portálon keresztül.
Semetáék szerint az áfának hatékonyabban hozzá kell járulnia a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseihez és a fenntartható gazdasági növekedéshez is. "Az adóalap szélesítése és a csökkentett adókulcsok használatának korlátozása új bevételeket teremt a tagállamokban, anélkül, hogy az adókulcs emelésére lenne szükség" - véli a bizottság, amely iránymutatásokat határozott meg a mentességek és kedvezményes adókulcsok módosításához.
A javaslatok azt is célozzák, hogy az unióban csökkentsék a be nem folyó áfából és az adócsalásból eredő hatalmas bevételveszteséget (becslések szerint az összes áfa mintegy 12 százaléka nem folyik be). Ennek keretében jövőre a bizottság adóügyi gyorsreagálási mechanizmus kialakítására tesz javaslatot, és azt is értékeli, miként könnyíthetné meg az ellenőrzést egy több országra kiterjedő vizsgálati szakértőcsoport működtetése.
A bizottság állást foglalt amellett is, hogy az áfát továbbra is a rendeltetési hely szerinti országban szedjék be.