Úgy tűnik, a takarékoskodó Kína kisegíti a hitelből élő Európát, de ez attól is függ, hogy más feltörekvő államok mekkora mértékben járulnak hozzá a stabilitási alaphoz. Peking emellett garanciákat akar kapni arra, hogy befektetése biztonságban lesz - mondta Li Tao-kui, a Kínai Központi Bank irányítóbizottságának tagja.
"Kína alapvető és hosszú távú érdeke, hogy segítsen, mert Európa a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. A kínai kormány ugyanakkor gondban van azzal, hogyan magyarázza el mindezt a kínai népnek" - tette hozzá Li professzor. A kínaiakat aggasztja, hogy az európaiak egymás között nem mindenben értenek egyet. "A legutolsó dolog, amit akarunk, kidobni az ország vagyonát az ablakon, és azt a látszatot kelteni, hogy nem tudunk bánni a pénzzel" - folytatta.
A szakértők szerint Peking azt kérheti Európától, hogy hagyjon fel a kínai valutaárfolyam bírálatával. Az Egyesült Államok így egyedül ostorozná Kínát azért, mert szerinte a jüan alulértékelt, és ezzel jogtalan előnyhöz jutnak a kínai exportőrök.
Nicolas Sarkozy francia elnök személyesen hívja fel Hu Csin-tao kínai államfőt, és üdvözölte a hírt. "A függetlenségünk nem sérül ezzel. Miért ne fogadjuk el, hogy a kínaiak bíznak az eurózónában, és a bankjainkban akarják elhelyezni fölös pénzüket? Jobb lenne, ha Amerikának adnák?" - mondta egy tévéinterjúban. Klaus Regling, az Európai Stabilitási Alap vezetője magyar idő szerint péntek hajnalban kezdett tárgyalásokat a kínai vezetőkkel a hozzájárulásról.
Kína 3200 milliárd dolláros valutatartalékokkal rendelkezik, és hírek szerint 50-100 milliárd dollárt fizetne be az Európai Stabilitási Alapba. Cserébe azonban azt kérheti, hogy a pénz egy része jüanban maradjon - hogy így biztosítsa be magát az euró esetleges mélyrepülése ellen. Vannak olyanok, akiknek nem tetszik Peking szerepvállalása, és azt mondják: beavatkozhat az eurózóna sorsának alakításába.