Görögország kardoskodik, hogy nem megy csődbe, és követeli, hogy ne tartsák bűnbaknak az európai és a világgazdaság bajaiért.
Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszer vasárnap Washingtonban győzködte tárgyalópartnereit, hogy a görög kormány komolyan gondolja a pénzügyek rendbetételét. Ezt bizonyítandó bevezették a villanyszámlákkal beszedett, különösen népszerűtlen ingatlanadót - azért, hogy az IMF/EU/Európai Központi Bank "trojka" szakértői rábólintsanak az Athénnek szóló újabb hitelrészlet folyósítására. A trojka tagjai kedden térnek vissza a görög fővárosba, hogy ismét felmérjék a helyzetet. Ha azt mondják, hogy a görög kormány nem tett eleget, akkor leállhat a hitelezés, majd jöhet a csőd.
Sajtójelentések szerint a világ húsz legnagyobb gazdaságát egyesítő G20-as csoport tagjai gyakorlatilag elfogadták, hogy Athén képtelen lesz tovább fizetni kölcsönei egy részét. A nyáron elfogadott újabb mentőcsomag szerint Görögország hitelezőinek fel kell készülniük arra, hogy a kölcsönzött pénz egyötödét nem kapják vissza. A hétvégi G20-as és IMF-találkozók után azonban a kulisszák mögött már a görög adósság felének elengedéséről beszélnek - jelentette több hírügynökség.
Mindeközben a görögökön kezd úrrá lenni a kétségbeesés. Az átlagháztartás bevételei a megszorítások nyomán a felére csökkentek, és az emberek nem látják, mi értelme van a megszorításoknak, amikor nem lesz jobb a helyzet. Athénban egyre több a hajléktalan, a pszichiátriai intézetekből kiengedett beteg, a guberáló nyugdíjas és megugrott az öngyilkosságok száma. A fiatalok közül aki tud, külföldre megy. Felmérések szerint a görögök fele képtelen kifizetni az új adókat, holott a külföld éppen az adómorál javítását követeli. Vasárnap hosszú szünet után ismét tüntetők csaptak össze a rohamrendőrökkel a fővárosban.
A nemzetközi politikai vezetők közben azzal vannak elfoglalva, hogy "a görög vírus" ne terjedjen tovább. A hétvégén a világgazdaság miatt aggódó amerikaiak, kínaiak és mások arra sürgették az európai vezetőket, hogy 440 milliárd euróról 2 billiósra növeljék az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot - azért, hogy az estleges görög csőd ne rántsa magával az európai bankokat és más, eurozóna államokat. A megnövelt alap lehetővé tenné, hogy az Európai Központi Bank például olasz és spanyol állampapírokat vásároljon, és megakadályozza, hogy a magánbefektetők elviselhetetlen szintre nyomják fel számukra a kamatokat.