A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke úgy látja: ha a tervezet hatályba lépne, akkor az csökkentené a munkahelyek és a legálisan foglalkoztatottak számát, illetve a belső piaci és a járulékbevételeket is.
Pataky Péter kedden úgy fogalmazott, hogy a tervezett módosítás egy XIX. századi vállalkozói szemléletet próbál kiszolgálni. Ez a szemlélet a munkavállalók teljes kiszolgáltatottságát és alávetettségét jelenti, a vállalkozók túlhatalmának kialakítása mellett, és ellentmond a kormány meghirdetett céljainak is - tette hozzá.
Kaufer Virág LMP-s képviselő, pártja és az MSZOSZ megbeszéléseit követően, azt mondta: egyetértettek abban, hogy a tervezettel "Orbán Viktor nem tesz mást, minthogy (...) leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét a munka világában, azzal, hogy (...) súlyosan megtámadja a szakszervezetek pozícióját, a kollektív jogokat, az érdekérvényesítés lehetőségét". A képviselő szerint ezzel a lépéssel a kormányfő "elengedi 3,7 millió munkavállaló kezét".
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete szerint a tervezet a munkáltatót védi, a szakszervezetek működését ellehetetleníti, a sztrájkjogot pedig kiüresíti. Úgy látják, hogy a tervezet célja a munkavállalói érdekek szervezett képviseletének megszüntetése. A munkavállalók jogait csorbító tervezett intézkedések között említették a szabadság mértékének csökkentését, a szabadságkiadás szabályainak megváltoztatását, a garantált bérminimum, a felmondási védelem és a műszakpótlék megszüntetését, illetve utóbbi mértékének csökkentését.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a közpénzek elköltésének átláthatóságát vizsgáló K-Monitor Közhasznú Egyesület közleményében alkotmányellenesnek nevezte a munkatörvénykönyv-tervezet több pontját. A két civil szervezet szerint a tervezet nehezítené "a közérdek sérelmét eredményező munkáltatói visszaélések feltárását", s annak szabályai az alapjogvédelemmel szemben egyértelműen a munkáltatói érdekek védelmére helyezik a hangsúlyt.
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége is több ponton módosítaná a munka törvénykönyvének tervezetét. Véleményük szerint a készülő jogszabály tervezetéből hiányzik az ésszerű alkalmazkodás követelménye és az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettsége; összemosódik a cselekvőképesség és a munkaképesség, valamint az egészségkárosodás és a fogyatékosság fogalma. A szervezet szerint a készülő kódex kizárná a közszféra munkavállalói közül az érintetteket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium július 22-én hozta nyilvánosságra az új munkatörvénykönyv munkaanyagát. A tervezetet a szakszervezetek mellett élesen bírálták az ellenzéki pártok. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője hangsúlyozta, hogy a dokumentum egy "konzultációs munkaanyag", amelyhez várják az észrevételeket és a módosító javaslatokat.