A nemzetgazdasági miniszter a külgazdasági szakdiplomaták budapesti éves értekezletén csütörtökön azt mondta: Magyarország erősen vesztes pozícióból indult a 2002 közepén drámaian elromlott gazdaságpolitika miatt. De az ország visszatért a szakadék széléről és kapaszkodik felfelé - tette hozzá.
A gazdaságpolitika lényege, hogy egyszerre kell a piacot és a tőkét célba venni, ezek bővüléséért mindent meg kell tenni - közölte. Kiemelte: a piacnak és a tőkének pedig a tartós pénzügyi konszolidáció két pilléréhez, a növekedéshez és a foglalkoztatás bővüléséhez kell segítséget nyújtania.
Fellegi: Az állam gyarapítani akarja vagyonát
A Mol-részványvásárláshoz hasonlóan az állam tesz majd lépéseket azért, hogy tulajdont szerezzen vissza korábban privatizált stratégiai területeken, vállalatokban és ezzel gyarapítsa a vagyonát - mondta Fellegei Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
A tárcavezető a külgazdasági szakdiplomaták budapesti éves értekezletén csütörtökön közölte: a kormány lezártnak tekinti a hagyományos privatizációs tevékenységet, így az "iparszerűen", tömegesen űzött privatizáció megszűnik. Úgy fogalmazott: vége annak a politikának, amely szerint az állam a privatizáción keresztül forrásokat vont be költségvetési lyukak betömésére, és felélte az értékesített vagyont.
Az állami vagyon gyarapítása, az értéknövekedés kiemelten fontos feladat - hívta fel a figyelmet. A cél az, hogy elsősorban a stratégiai területeken, de ahol csak lehet, az állam gazdasági, tulajdonosi partnerként legyen jelen - jelentette ki Fellegi Tamás.
Martonyi: Közép-Európa dinamizálhatja az európai gazdaságot
Közép-Európa dinamizálhatja az európai gazdaságot, Magyarországnak is különleges lehetőségei vannak ebben a térségben - mondta Martonyi János külügyminiszter ugyanezen a konferencián.
A tárcavezető kifejtette: a közép-európai országok gazdaságai a válság előtt gyorsabban növekedtek az európai átlagnál. Ez a régió mindig is kiemelt területe volt a magyar külgazdaságnak, és jelenleg is gyorsabban nő a közép-európai országokkal folytatott kereskedelem, mint Európa egészével - tette hozzá.
A déli irány, a Nyugat-Balkán is egyre jelentősebb - mondta, hozzáfűzve: ez a térség "természetes közege a magyar külpolitikának". Az Európán kívüli kapcsolatokat illetően Martonyi János elmondta: a transzatlanti kapcsolatrendszer továbbra is meghatározó.