Mint elmondta: azt követően, hogy a múlt héten politikai döntés született a kínai részvételről a magyar adósságfinanszírozásban, a két kormány most tárgyalóasztalhoz fog ülni a pontos menetrend és más technikai részletek kidolgozására.
Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a kormánykötvények vásárlásánál minden kapu nyitva. Amire mindét félnek figyelnie kell az az, hogy Magyarország a piacról finanszírozza adósságait, ezért a kínai részvétel is piaci feltételek alapján, piaci eszközökkel kell, hogy történjen.
A miniszter szerint a kínai részvétel Magyarországnak középtávon nagyobb biztonságot ad az adósságfinanszírozásban, ugyanakkor nem kívánta pontosítani a szóba jöhető összegeket. Mint mondta, a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek arról, hogy ez az adósságfinanszírozás mit jelenthet a következő években, és milyen menetrend szerint alakul, valamint arról is, hogy milyen kínai bankok vehetnek benne részt és hogyan.
Mint Fellegi Tamás elmondta, a szélesebb finanszírozási megállapodás Kínával tartalmazhatja egy közös fejlesztési alap felállítását, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és egy kínai bank hozna létre, Magyarországon kínai projektek, illetve Kínában magyar projektek finanszírozására.
A pénzügyi együttműködés mellett Magyarország törekszik arra is, hogy a Nyugat-Európába exportáló kínai cégek logisztikai bázisa legyen, és ez - mint a miniszter nyilatkozatában hangsúlyozta - egy vagy több logisztikai és áruszállítási központ létesítését jelenti Magyarország különböző részein.
Úgy vélte, hogy a Bank of China, amelynek egyetlen közép- és kelet-európai irodája Magyarországon található, aktívan részt vehet a megnövekedett kínai befektetések pénzügyi infrastruktúrájának megteremtésében.
Fellegi Tamás a Reutersnek azt is elmondta, hogy tárgyalások folynak kínai befektetőkkel egy, a Liszt Ferenc repülőteret a budapesti városközponttal összekötő vasútvonal kiépítéséről, valamint kínai cégek részvételéről magyarországi vasútállomások korszerűsítésében.
Magyarország és Kína tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről Ven Csia-pao kínai kormányfő kétnapos hivatalos budapesti látogatásának második napján, szombaton.
Ven Csia-pao akkor azt mondta: Kína hajlandó "bizonyos összegű" magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Mint mondta, kitűzték azt a célt is, hogy a kínai-magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra növelik.