Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentett részletek szerint 2011. július 1. és 2011. október 1. között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok, és 20 milliónál nagyobb hitelösszegek esetében lehet árverezni az ingatlanokat.
A negyedik negyedévben az érintett, kisebb értékű lakások két százaléka árverezhető el, majd ez az arány 2012-ben negyedévente három százalék lesz, 2013-tól pedig egy százalékponttal nő. Az értékhatár mellett pedig egy településtípus, illetve megyék szerinti kvótarendszert is bevezetnek. Az akcióterv moratórium feloldására vonatkozó része az előzetes várakozásokkal megegyezik, így nem okozott különösebb meglepetést a hír.
Ami biztosnak mondható, hogy Magyarországon jelenleg 90 és 100 ezer darab közé tehető a jelzáloghitelből adódó fizetési késedelemmel érintett ingatlanok száma. Míg 2008-ban az akkor jóval alacsonyabb számú problémás hitel hozzávetőleg 25 százalékát tette ki a teljes éves lakáspiaci forgalomnak, addig 2010-re ez az arány drámaian megnőtt, és a tavalyi év végén már 130 százalék körül alakult ugyanez a mutató, vagyis a több mint 90 ezer problémás hitelre mindössze 73 ezer lakáspiaci tranzakció jutott.
A moratóriumok feloldásával a hitelezőknek lehetősége nyílik a 30 millió forintos forgalmi értéket meghaladó lakóingatlanok teljes és azonnali értékesítésére is. A 30 milliós küszöböt meghaladó ingatlanok aránya mintegy nyolc százalék a teljes problémás állományon belül, azaz megközelítőleg 7 200 darab.
A fokozatos feloldással megnyugodhat a piac minden szereplője, és a ma még mindig csak a moratórium feloldására váró spekulánsok, és a lakásvásárlással továbbra is kivárók végre megjelenhetnek a vásárlói oldalon.
Kérdések
Kérdéses, hogy a két kategóriában milyen területi, méretbeli, minőségi megoszlásban találhatóak a lakóingatlanok, illetve, hogy a moratórium feloldása végül milyen területi felosztást határoz meg.
A 30 millió feletti lakások kategóriájában több kérdés is felmerül. Egyrészről, hogy valóban elárasztják-e a hitelintézetek több mint hét ezer nagy értékű lakással a piacot gyengítve, így a pozícióikat, illetve kérdéses ezen lakások piaci megoszlása. Amennyiben a hitelintézetek a tömeges piacra dobás mellett döntenének, úgy nem kizárt egy jelentősebb áresés sem a legértékesebb ingatlanok között.
Mivel pontos információk nem állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a nem fizető nagy értékű lakások inkább nagyobb vidéki házak, esetleg több lakásból összenyitott panel illetve téglalakások, esetleg újszerű modern otthonok, ezért jelenleg azt sem lehet biztosan meghatározni, hogy ezeknek a lakásoknak a piacra kerülése hogyan érinti például az új lakások piacát.
A kormány jelenlegi intézkedései, a problémás lakáshitelek és a moratórium kérdésének tisztázása, összességében várhatóan pozitív hatást gyakorolnak a hazai lakáspiacra. A kvótarendszer és a már most is a padlón lévő négyzetméterárak miatt várhatóan csak lokálisan okozhat további áresést az intézkedés.
A Portfolio.hu véleménye szerint azokon a válság nélkül is nehéz helyzetben lévő, kisebb vidéki városokat és községeket magába foglaló részpiacokon okozhat számottevő problémát a moratórium feloldása, ahol tranzakciók száma már most is minimális.
A lakáspiacon tapasztalható bizonytalanság megszűnésével, a moratórium feloldására és az ezzel járó további áresésekre spekuláló vásárlók megjelenésével végleg stabilizálódhat a helyzet, és hosszú távon óvatosan emelkedő pályára állhat a hazai lakáspiac, mind az építések, mind az árak tekintetében.