A kiskereskedelmi forgalom márciusi volumene - a naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbival összevetve a januári és februári statisztikailag alig kimutatható egyformán 0,1 százalékos növekedés után. A szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,5 százalékkal csökkent az értékesítés volumene az előző havihoz képest. Az első negyedévben lényegében stagnált a kiskereskedelemi forgalom, 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
A KSH adataiból kiderül, hogy a márciusi kiskereskedelmi forgalom 13, az első negyedévi 21,2 százalékkal kisebb volt mint egy átlagos 2005-ös hónapban, illetve negyedévben, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint is.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011 márciusában 602 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első negyedévben pedig összességében 1.629 milliárd forint értékű forgalom bonyolódott le.
A kiskereskedelmi eladások jelentős hányada, 46 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben bonyolódott, 18 százaléka pedig üzemanyag-, 11 százaléka bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben, a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt 2011 első negyedévében.
Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2011. márciusban 1,6 százalékkal mérséklődött, az első negyedévben lényegében nem változott (-0,1 százalék). A forgalom jelentős részét (90 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai márciusban 2,1 százalékkal csökkentek.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. márciusban 1,3 százalékkal mérséklődött, az első negyedévben stagnált. Márciusban csökkentek az iparcikk jellegű vegyes (13,9 százalékkal), a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag (5,8 százalékkal) és a textil-, ruházati és lábbeli üzletek (2,0 százalékkal) eladásai is.
A többi üzlettípusban viszont 3,4-13,3 százalékkal növekedett az értékesítés volumene. A 3,4 százalékos növekedést a könyv- újság- papírboltok forgalma, 13,4 százalékkal a használtcikk üzletek forgalma nőtt, a gyógyszertárak-, és gyógyászati üzletek forgalma 5,8 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások eladásai 2011. márciusban nem változtak, az év első negyedévében 0,9 százalékos elmaradást mutattak.
Az egy hónappal korábbihoz képest - a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint - az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem márciusi volumene 0,7 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 0,6 százalékkal mérséklődött, míg az üzemanyagkutaké 1,4 százalékkal nőtt.
Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai márciusban 6,3 százalékkal, az év első negyedévében 4,5 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakától, a csökkenés döntően a járműalkatrész-kereskedések nagy mértékű forgalomcsökkenésével magyarázható.
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2010-ben 37 százalék volt. A többi régió egyenként 8,7-12,1 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. 2010-ben minden régióban csökkent a forgalom volumene, Dél-Dunántúlon a legnagyobb mértékben (3,1 százalék, míg a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,9 százalék).
Az Eurostat gyorsbecslése szerint márciusban a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 1,0 százalékkal, az eurózóna országaiban 1,7 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest - a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint 12 tagállamban tapasztaltak növekedést, 10-ben csökkenést. A legnagyobb növekedést (6,9 százalék) Lengyelországban, a legnagyobb visszaesést (9,6 százalék) Spanyolországban mérték.