A miniszter szavai szerint a Magyarországgal kapcsolatos javuló befektetői bizalmat azért sikerült elérniük, mert Magyarország egyrészt elkezdi törleszteni a nemzetközi szervezetek felé a 2008-tól felvett pénzügyi mentőcsomagot, másrészt jelentős adósságcsökkentésbe kezd a Széll Kálmán-terv segítségével, továbbá az államháztartási hiány lefaragásában is tovább halad, a tavalyi négy százalék körüli GDP-arányos hiány idén három százalék alá csökken.
Fellegi emlékeztetett a sikeres közelmúltbeli dollár- és euróalapú kötvénykibocsátásokra, amelyek kapcsán "visszaálltak a kamatfelárak egy normális mértékre".
A tárcavezető a hatáskörébe tartozó energetikai és távközlési fejleményekről (új beruházások, megállapodások például a mobil távközlés területén) hangsúlyosan beszélt és leszögezte, hogy a válságadókkal kapcsolatos, egyébként a bevezetéskor megalapozott félelmek (áthárítják a fogyasztókra, leépítik a beruházásokat) nem igazolódtak be az eddigi információk alapján.
Fellegi a konferencián jelezte, hogy arra törekednek: egy átfogó, az érintettek bevonásával megalapozott hosszú távú, 10 éves távú energetikai adózási és szabályozási rendszer kereteit fektessék le. A cél a kiszámítható gazdálkodás, a stabil vállalkozói környezet megteremtése azt követően, hogy a válságadók 2012 végén kifutnak.
Fellegi az eredmények ismertetése kapcsán arra is kitért, hogy az elmúlt 11 hónap alatt mintegy 727 milliárd forintnyi uniós támogatási pénzt fizettek ki pályázatokra, ez a sebesség lényegesen gyorsabb a kormányalakítást megelőző időszakra jellemző havi mértéknél, amely az azóta bekövetkezett átalakítások következménye.
Minél hamarabb állítsuk meg a pénzek elszivárgását
Az eredmények ismertetése után a főbb célokra tért át Fellegi és elmondta, hogy az állami vagyongazdálkodás átláthatóságának megteremtése érdekében készül a minisztériumban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re vonatkozó vállalkozásirányítási kódexet, amely az átlátható vagyongazdálkodási kereteket fekteti majd le az állami cégek számára.
További fontos cél a már sokszor módosított, így átláthatatlanná vált közbeszerzési törvény teljesen lecserélését. A parlament ezt várhatóan július elsejéig elfogadja, és még ősszel hatályba lép a korábbi tervekben szereplő 2012. január 1. helyett. A gyorsítás azért következik be, hogy a pazarlást, az állam vagyonának kiskapukon keresztüli elszivárgást minél hamarabb meg tudják állítani - fogalmazott Fellegi.
A tárcavezető azt is jelezte, hogy jelenleg több mint 100 PPP-szerdődés fut (állam és magánszféra együttműködése), amelyek a szerződések kifutásáig összesen mintegy 3000 milliárd forintnyi költségvetési pénzt igényelne. Ez jelentős és tartós teher, és a kormány úgy döntött, hogy ezeket ki fogja vásárolni még idén.
A konferencia egyik résztvevője a kérdés szakaszban azt vetette Fellegi szemére, hogy a kivásárlás gyakorlatilag az ő oktatási jellegű PPP-cége esetén egyszerűen jogellenesen felrúgja a hosszú távú szerződést, de a háttérben futó hosszú futamidejű hitelprogram fennmarad, ez pedig ellehetetleníti a vállalkozást, illetve veszélybe sodor mintegy 350 munkahelyet.
Fellegi válaszában jelezte: nem hallott róla, hogy a PPP-szerződések kiváltási folyamatában a jogállami kereteken kívüli megoldások kerültek róla, de együttműködését ígérte a felszólalónak.