A közgyűlés döntött arról is, hogy az OTP csoport anyabankjának 108,964 milliárd forint összegű adózott eredményéből a 20,16 milliárd forint osztalékalap mellett 10,896 milliárd forintot általános tartalékképzésre kell fordítani. Így nem konszolidált mérleg szerinti eredményként 77,908 milliárd forintot könyvel el az OTP Bank a magyar számviteli szabályok szerint.
Az OTP-közgyűlésen a részvényesek 53,98 százaléka jelent meg, ezen arány mellett kezdődött a bank éves közgyűlése pénteken Budapesten. A közgyűlés már az elsőre meghirdetett időpontban határozatképes volt.
A közgyűlésen részt vett Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a közgyűlés megkezdése előtt köszöntötte a jegybankelnököt.
Csányi Sándor a közgyűlésen tartott beszédében kiemelte: az OTP csoport 2010-ben is jó évet zárt, a bankcsoport a régióban kiemelkedően jól teljesített. Az eszközökre vetített megtérülés még a bankadóval együtt is 1,7 százalék volt, a tőkére vetített megtérülés pedig 13 százalékos volt. A csoport tőkemegfelelése 17,5 százalék, a Tier1 pedig 14 százalék, messze a szabályozói követelmények és a piaci átlag felett van. A magyarországi tőkemegfelelés ennél is magasabb, 18,1 százalék.
Csányi Sándor kiemelte: büszkék arra, hogy a 91 európai bank stressztesztje alapján a második legerősebb bank volt az OTP.
Elmondta: a teljes likviditási tartalék közel 6,5 milliárd euró, még a következő közgyűlésig lejáró kötelezettségekkel együtt is közel 6 milliárd euró nettó tartalékkal rendelkezik a bank, az utána lejáró kötelezettségekkel közel 4,7 milliárd euró lesz a tartalék.
"A részvények árfolyama jelenleg egyértelműen alulértékelt, ez kapcsolódik az országkockázathoz. Bízunk abban, hogy a Széll Kálmán Terv meghozza az eredményeket, ha a tervek valóban teljesülni fognak, akkor csökkenhet az országkockázati felár" - emelte ki az elnök-vezérigazgató.
Csányi Sándor kiemelte: a magyarországi hitelállomány csökkenésének oka egyrészt a hitelkereslet visszaesése, másrészt a bankadó, amely jelentősen visszafogta a hitelezést. "A magyar bankadó valóban brutálisnak mondható, átlagosan 17-szerese a többi európai bankadónak" - emelte ki Csányi Sándor.
Az OTP elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a kilakoltatási moratórium jelentősen csökkentette az ügyfelek fizetési hajlandóságát, az ügyfelek jelentős részénél nem a fizetési képességgel van baj, hanem a hajlandósággal.
Csányi Sándor kiemelte: az OTP azért nem fizet nagyobb osztalékot, mert óvatos a bank vezetése, illetve a meglévő likviditást inkább akvizíciókra akarja fordítani. Az akvizíciók lehetséges célországai között Romániát, Horvátországot, Szerbiát és Szlovákiát említette a bank elnök-vezérigazgatója.
"Az elmúlt évek legfontosabb tapasztalata, hogy kisbankot nem vennénk újra, mert legalább annyi nehézséget jelent a menedzselése, mint egy nagybanké" - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.
A közgyűlés nagy többséggel (99,98 százalék) elfogadta az igazgatóság beszámolóját és a 72 forintos osztalék kifizetését. A tényleges osztalék 73 forint lesz, mivel a saját részvényekre eső részt a bank felosztja a részvényesek között.
"A magas kockázati költségek nélkül 2010-ben 80 százalékkal lett volna magasabb az OTP eredménye, a tőkére vetített megtérülés pedig 20 százalék felett lett volna. Ezek a költségek el fognak előbb-utóbb tűnni, amivel majd hirtelen megugorhat a bank eredménye, ez pedig a befektetők számára is érdekes lehet" - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes.
Rámutatott: azokban az országokban, ahol az OTP csoport jelen van, a hitelpiac bővülése a bank kalkulációi szerint összességében 12-13 százalékos lehet a 2012 és 2015 közötti időszakban. Az egyes országok között ugyanakkor lehetnek komoly eltérések a hitelezés növekedését tekintve, így az átlagnál nagyobb bővülés lehet Oroszországban, Ukrajnában és Romániában, viszont szerényebb mértékű Magyarországon - mondta Bencsik László. A vezérigazgató-helyettes szerint Oroszország után Ukrajnában is sikerágazat lehet a fogyasztási hitelek nyújtása.
A bank az új igazgatóságába, melynek mandátuma 2016. április 30-ig szól, beválasztották Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, az új felügyelőbizottságnak tagja lett Vági Márton, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt elnöke, az MLSZ főtitkára.
A közgyűlési dokumentumok szerint a csoport konszolidált IFRS szerinti nyeresége tavaly 118,13 milliárd forint lett, 32 milliárd forinttal kisebb a 2009 évinél. A konszolidált mérlegfőösszeg tavaly 9.780,95 milliárd forint volt, 25,81 milliárd forinttal több az előző évinél.