Az európai gazdaságban tapasztalható egyfajta növekedés - különösen igaz ez a németekre -, amelyre rá lehet kapcsolódni. Ez pedig az export szektort húzza - jelentette ki Csaba László.
Az egyetemi tanár szerint azonban az már bonyolultabb történet, hogy ebből a teljes nemzetgazdaságra és a belső piacra mekkora növekedés jut. A nemzetgazdaságban a mai ismeretek szerint a 2,5-3 százalékos gyarapodás várható, ami a belső piacon szerény növekedést valószínűsít, ez pedig a foglalkoztatás kismértékű bővülését alapozza meg - vélekedett a közgazdász.
Csaba László szerint a reálgazdaságban nagy áttöréseket nem lehet véghezvinni. A termelési oldalon is inkább az export húzza a növekedést. Emiatt ez egy igen mérsékelt ütemű kilábalásra ad lehetőséget. Az állam önmagában ugyanis nem tud munkahelyeket teremteni, csak a gazdaság, ehhez pedig szükség van a belső piacra. Ennek regenerálódása viszont időt vesz igénybe - jegyezte meg a szakember.
A közgazdász szerint illúziók élnek arról, kiket lehet munkára fogni. Egyfelől adott egy ötven év körüli és afölötti népesség, amely hosszú évek óta nem dolgozik. Az ő ügyükben nem vagyok derűlátó - jegyezte meg Csaba László.
Hozzátette: egy dolog az, hogy értékes emberekről van szó, akik használhatók családi, egyházközségi feladatok elvégzésére. Termelő munkát azonban nem fognak végezni, vagy más területeken értéket előállítani, csak azért, mert Japánban vagy Svédországban ilyen korúak még egyetemre mennek, és új szakmát tanulnak. Ezt az egyetemi tanár naivitásnak gondolja. És - idézte Gazsó Ferencet, a Corvinus Egyetem professzorát - ott van még az általános iskolából kikerülők negyven százaléka, akik funkcionális analfabéták.
Nincs tehát könnyű és gyors megoldás, és ezt figyelembe kell venni, amikor a kormány a makroszámokat tervezi - összegezte végül Csaba László.
A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!
Hanganyag: Hlavay Richárd