A bankadót idén 200 milliárd forintra tervezte a kormány - ennek elvileg az első fele érkezik be október első napjaiban.
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök júniusi 29 pontos intézkedési csomagjában szólt arról, hogy a pénzügyi szférára extraadót vet ki a kormány. Az indoklás szerint erre a bevételre azért van szükség, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos hiánycél.
A bankadót a teljes pénzügyi szektorra - a bankokon kívül a biztosítókra, pénzügyi vállalkozásokra, befektetési alapkezelőkre, befektetési vállalkozásokra és tőzsdére - rótták ki, és két egyenlő részletben kell befizetni: az elsőt szeptember 30-ig, míg a második felét december 10-ig.
A jogszabály szerint az adóbevallásban már most meg kell mondani a teljes évi adókötelezettséget. Szakértők többször megjegyezték: az adó alapjának a meghatározása nem egyértelmű. Többek szerint az nem világos, hogy a kamateredmény vagy a kamatkülönbözet számít-e be az adóalapba, és ez nem mindegy, mivel utóbbi jóval szélesebb díjtételeket is felölel, az eltérés akár 100 milliós nagyságrendű is lehet. És ha tévednek, annak a bírsága komoly összeg lehet, a tét tehát nem kicsi.
Kérdés továbbá az is, hogy számvitelileg melyik negyedéves beszámolóban tüntessék fel. A bankadót egyébként el lehet számolni a normál társasági adó alapjában ráfordításként, így a bankadó összege csökkenti a társasági adó alapját.
A bankadó nagy részét egyébként várhatóan a bankok fogják befizetni. Egyes pénzintézetek közlése szerint ez az extraadó 10 milliárdos nagyságrendben növeli a költségeket, és teszi alacsonyabbá az eredményt.
A kormány 2011-re újabb törvény ígért a bankadóval kapcsolatban, ám piaci vélemények szerint lényeges változás nem valószínű.