Szerdán terjeszti be az Európai Bizottság a stabilitási és növekedési paktum megújítását célzó javaslatait. Ez az a megállapodás, amely egyebek mellett meghatározza, hogy az euróval fizető országokra milyen büntetés szabható ki, ha nem teljesítik a közösségi kötelezettségeket, főként az államháztartási hiány 3 százalék alatt, illetve a GDP-arányos államadósság 60 százalék alatt tartását.
Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos a hétvégén egy finn lapnak elmondta a javaslat több részletét. Legfeljebb a bruttó nemzeti össztermék 0,2 százalékával büntethetők a renitens eurozóna-tagországok.
Gyévai Zoltán, a BruxInfo elemzője az InfoRádiónak azt mondta, nem is a szankció mértéke, hanem annak minél gyorsabb kiszabhatósága a fontos, valamint az, hogy minél kevesebb helye legyen a politikai mérlegelésnek.
A paktum eddig is lehetővé tette a maximum 0,5 százalékos büntetést, de az eljárási nehézségek, a politikai alkuk miatt soha, egy országnak sem kellett ilyet fizetnie. A javaslat szerint az Európai Bizottság azonnal kiszabná a büntetést, a tagállami pénzügyminisztereknek pedig tíz napjuk lenne arra, hogy minősített többséggel megvétózzák a javaslatot. Ellenkező esetben a renitens tagországnak fizetnie kell.
Az eurozónán kívül lévő országok szankcionálása továbbra is nehézkes. Alapszerződés-módosítás nélkül ugyanis csak a közösségi források befagyasztásával tud élni a bizottság. A szankciórendszer kidolgozása része a gazdaságpolitikák összehangolását célzó reformcsomagnak, melynek lényege, hogy a jövőben a pénzügyi válsághoz hasonló krízisek kivédése érdekében az uniós tagállamok lemondanak a szuverén gazdaságpolitikai elképzeléseik egy részéről, és teljesítik az unió által előírt célokat. Ennek érdekében még a tervezési fázisban bemutatják Brüsszelnek a nemzeti költségvetésüket.
A szigorodó szabályok a tagállamok nagy részét érintik. A 27-ből tavaly 22 tagországban volt 3 százalék fölött az államháztartás hiánya, 12-ben pedig az előírtnál magasabb volt az államadósság. Ennek megfelelően az államok most is megosztottak a kérdésben. A németek egységes szabályokat akarnak, a franciák fenntartanák a szubjektív megítélési rendszert, kilenc, főként új tagállam pedig a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is a költségvetési bevételek részének tekintené, ezzel csökkentve a hiány mértékét.