Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketing és toborzási vezetője azt mondta: várhatóan nő az alkalmazottak száma az utolsó negyedévben, míg a harmadik negyedévben csak a munkáltatók hét százaléka, 2009 negyedik negyedévében pedig tíz százaléka számolt létszámbővítéssel.
A munkáltatóknak ugyancsak tizenhárom százaléka tervez létszámcsökkentést, a harmadik negyedévben csak négy százalék volt ez az arány, ugyanakkor az előző év utolsó három hónapjában még tizennégy százalék.
A Manpower munkaerő piaci mutatója - amelyet a létszámbővítést és -csökkentést tervező munkaadók arányának különbségéből számolnak - így a negyedik negyedévre nullán áll, szemben a harmadik negyedéves plusz három százalékkal, és az előző év azonos időszaki mínusz négy százalékkal.
A reprezentatív felmérést több mint 750 munkáltató megkérdezésével készítették el.
Kiss Judit, a Manpower ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: iparági összehasonlításban - az egész gazdaság beindulása szempontjából kulcsfontosságú - ipari termelésben a legpozitívabbak a munkáltatók várakozásai, itt tizenegy százalék a munkaerő piaci mutató értéke, ez három százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A munkaadók csaknem valamennyi szektorban erősödő foglalkoztatási szándékról számoltak be.
A létszámcsökkentést tervező ágazatok többsége szezonhoz kötött, így nem meglepő, hogy nem számolnak munkaerő-felvétellel. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a kereskedelemben - amelyben a karácsony miatt hagyományosan fellendülést hoz az utolsó negyedév - sem terveznek létszámbővítést - mondta G. Nagy Balázs, a Manpower üzletfejlesztési igazgatója.
Kiss Judit szerint a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak később, negyed-félév múlva találhatnak magukra. Kifejtette: az előző év negyedik negyedévéhez képest az álláskeresők lehetőségei várhatóan mind a nyolc régióban javulnak, kivéve a Dél-Dunántúlt, ahol a foglalkoztatási szándék 16 százalékponttal romlott éves összehasonlításban.
Szekeres Katalin kiemelte: a gyártással foglalkozó cégek negyede keres munkaerőt, azonban nagy feladat, hogy megfelelő, szakképzett embereket találjanak az üres helyekre. Kiss Judit hozzáfűzte: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat havi munkaerő piaci statisztikáiban rendre harmincezernél több betöltetlen álláshelyről számol be, ezért is fontos a szakképzés helyretétele.
A sok betöltetlen álláshely egyrészt a magyar munkavállalók alacsony mobilitása miatt van, másrészt azonban sokszor nem illeszkednek a pályázó kvalitásai ahhoz a munkához, amelyre jelentkezik. A munkáltatók gyakran azért nem találnak megfelelően képzett munkaerőt, mert nem tudnak országosan keresni, csak saját régiójukban - derül ki a felmérésből.
Hanganyag: Hlavay Richárd