Herczog még júliusban kérte az uniós végrehajtó testület állásfoglalását arról, hogy milyen feltételekkel folytatódhatnak a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között megszakadt tárgyalások.
Az EU pénzügyi biztosa - közölte Herczog - arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány a tárgyalások idején nem tudott részletes felvilágosítással szolgálni számos, nyitott kérdéssel kapcsolatban.
"Az eddig fontolóra vett korrekciós intézkedések például még mindig elmaradnak a szükséges kiigazítás mértékétől, és túlnyomó részben átmeneti jellegűek" - ismertette Rehn válaszát az MSZP EP-képviselője. Eszerint a kormánynak arra vonatkozóan is "fokozott és hiteles erőfeszítéseket" kell tennie, hogy 2011-ben a GDP 3 százaléka alá csökkentse az államháztartás hiányát.
Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely 2004 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, és a hiánycél teljesítésére vonatkozó határidőt már két ízben meghosszabbították.
Herczog Edit szerint az uniós biztos aggodalmát fejezte ki a pénzügyi szektor különadója miatt: felhívta a figyelmet arra, hogy a különadó ebben a formában nagyon kedvezőtlen hatással lehet az ország befektetői megítélésére, illetve a gazdasági növekedésre. Emellett az uniós küldöttség úgy találta, hogy a számos más jogszabályt érintő törvény több eleme - abban a formában, ahogyan még az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások idején a parlament elé került - vélhetően nem felel meg az uniós jognak. Az EU-küldöttség emlékeztette továbbá a magyar kormányt azon kötelezettségére, hogy a Nemzeti Bank számára teljes függetlenséget kell biztosítania.
A szocialista EP-képviselő úgy véli, hogy ha a kormány betartja az EU által kialakított játékszabályokat, és nem löki félre a pénzügyi világszervezetek segítő kezét, akkor gyorsabban véget vethetne a devizahiteles családok kálváriájának. A képviselő szerint a következő száz nap feladata a befektetői bizalom visszaállítása kell legyen, mert ez a magyar családok és a magyar munkavállalók érdeke.