Az euróval szembeni forintjegyzések 283,5 körüli árfolyamról előbb 285 fölé, majd 286 fölé, a svájci frankkal szembeniek 209-ről 211 fölé ugrottak pillanatok alatt és egy dollárért is 230 helyett már bő 232 forintot kell adni a bankközi piacon.
A befektetők rendkívüli idegessége tükröződik a devizapiacokon pénteken kibontakozó folyamatokban is: a biztonságos menedéknek tekintett svájci frank és amerikai dollár szárnyalni kezdett. A dollár egy óra leforgása alatt 0,5 százalékkal gyarapodott az euróval szemben, miközben az alpesi deviza új történelmi csúcsára repült a közös európai deviza ellenében.
Aggasztó hírek Romániából
Román sajtójelentések szerint az alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az alaptörvénnyel ellentétes egyes, a kormány által tervezett, a nyugdíjakkal kapcsolatos megszorító lépés. Ez egyrészt az államháztartási hiánycsökkentés tervezett mértékét, egyúttal az érvényben lévő nemzetközi hitelmegállapodást, illetve a következő esedékes hitelrészlet (2 milliárd euró) kifizetését veszélyeztetheti. A közszféra bértömegének mintegy 25os, a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásához kötötte ugyanis a nemzetközi közösség a szükséges következő hitelrészlet kifizetését.
A csődkockázat emelkedésével függhet össze, hogy nemcsak a román pénz- és tőkepiacokon, hanem a térség többi országában is azonnal érezhetők a negatív piaci reakciók. A lej az euróval szemben mintegy fél százalékkal esett azonnali reakcióként az alkotmánybírósági hírre.
Mivel a június közepi román parlamenti bizalmatlansági indítvány nem kapott többséget a kormánnyal szemben, így elhárult az akadály a kormány által tervezett deficitcsökkentő megszorítások elől, azaz a 15 százalékos nyugdíjcsökkentés és a 25 százalékos bértömeg csökkentés a közszférában. Az alkotmánybírósági beadvány azonban a mai jelek alapján komoly akadálynak mutatkozik.
Elemzők szerint több tízezer munkahely fog megszűnni a közszférában a komoly bértömeg-csökkentés miatt. A kemény lépésekre azért van szükség, mert Romániának 2,4 milliárd eurós megtakarítást kell elérnie az államháztartási egyenlegben azért, hogy a költségvetés hiánya idén ne lépje túl a GDP 6,8 százalékát. Ebben állapodott meg a román kabinet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal. Románia tavaly márciusban mintegy 20 milliárd eurós hitelcsomagot kapott a nemzetközi közösségtől.
A hitelrészletek folyósítását a Valutaalap tavaly a kormányválság idején felfüggesztette. Traian Basescu államfő május közepén már államcsőddel is riogatott, amennyiben nem sikerül elérni a költségvetési hiány csökkentését.
A megszorítások következményei
Közben egyre erősebb a - megszorításokat végrehajtó és a múlt héten parlamenti bizalmi szavazást megnyerő - kormány elleni társadalmi ellenállás. Az MTI tudósítása szerint pénteken közalkalmazottakból és nyugdíjasokból álló tüntetők csoportja próbált behatolni román elnöki palotába a tervezett bér- és nyugdíjcsökkentések ellen tiltakozva.
A két órás tiltakozó akció során az emberek megpróbálták áttörni a csendőrök alkotta kordont, a rendfenntartó erők erősítése nyomán azonban kísérletük kudarcot vallott.
Reagáltak a piacok
A román részvényindex a hírek hatására a régiótól leszakadva 2,7 százalékos esést mutat. A többi piacon is csökkenésnek indultak az indexek, a BUX-ot 1,1 százalékos mínuszba tolták a román hír (vagyis az amiatt gyengülő forint) hatására.
A német piac is megingott a délelőtti órákban (ami szintén hozzájárulhatott a régiós börzék csökkenéséhez), azonban a 0,6 százalékos mínusz egyelőre nem tűnik ijesztőnek. A bankok jól szerepelnek, míg a BP körüli mizéria és az olajár csökkenése lefele húzza az energia szektort.
A hazai nagypapírok közül az OTP-t ütik leginkább a befektetők, ebben több tényező is szerepet játszik. A forint árfolyama gyengül, ráadásul a svájci frank a tavaly márciusi csúcsok közelébe kapaszkodott. Ez növekvő nem teljesítő hitelarányt, magasabb céltartalék képzést és költségeket jelenthet az OTP számára. Mindez rontja az eredményoldali teljesítményt, ahogy a banki különadó is. Ebben a témában persze az talán jó hír, hogy nem eredmény, hanem mérlegfőösszeg alapján akarják kivetni az egyes pénzintézetekre. Ez ugyanis az OTP számára kisebb érvágást jelent.