Ebben a pillanatban nem csökkenthető tovább az alapkamat - nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek Bihari Péter. Magyarország kockázati prémiuma az elmúlt hetekben emelkedett, miközben az inflációs kilátások is kevésbé indokolják a további kamatvágásokat. A hírügynökség arra is emlékeztet, hogy a következő kamatdöntő ülés május 31-én esedékes.
A magyar eszközök kockázati prémiumának emelkedése korlátozza a magyar monetáris politika mozgásterét - jelentette ki a jegybankár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kockázati prémium emelkedése a globális kockázat növekedésének eredménye.
A forint idén összességében 4,1 százalékot veszített értékéből az euró ellenében, miután az elmúlt hetekben felerősödő, euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak a kockázati étvágy csökkenését eredményezték. A befektetők ennek nyomán a biztonságos menedéknek tartott eszközökbe (többek között dollárba és svájci frankba) menekültek.
Mint ismeretes, tegnap jelent meg a tanács legutóbbi ülésének jegyzőkönyve, amelyből kiderült, hogy a hét tagból öt szavazott az alapkamat 25 bázisponttal, 5,25 százalékra való csökkentése mellett. A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kockázati megítélés javulása április során is folytatódott, ami lehetővé teszi a makrogazdasági oldalról indokolt kamatcsökkentési ciklus folytatását - olvasható a dokumentumban a korábbi döntés indoklása kapcsán.
Nem biztos, hogy az inflációs kilátások (amelyekre eddig a jegybank hivatkozott a kamatvágások kapcsán) indokolják a további enyhítést - tette hozzá a tanácstag, aki szerint az inflációs ráta jövőre az MNB három százalékos célja alá is benézhet. Ezt követően viszont Bihari szerint a külső hatások következtében (főként az energiaárak oldaláról) a cél fölé emelkedhet a pénzromlás üteme.
Bihari Péter arra is figyelmeztetett, hogy törékeny a magyar gazdaság fellendülése, az emelkedő finanszírozási költségek és a nyugat-európai kiadáscsökkentések ugyanis visszavethetik a magyar exportot és ezen keresztül a gazdasági növekedést.
A Monetáris Tanács tagja azt is elmondta, hogy az egész Európában tapasztalt hiánylefaragó és adósságráta-csökkentő tervek megnehezítik az új kormány azon törekvését, miszerint magasabb idei hiánycélról állapodik meg a nemzetközi szervezetekkel.