A közlemény szerint a szezonálisan és naptárhatással is korrigált adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az első negyedévi GDP a tavalyi első negyedévitől.
A GDP 2008 negyedik negyedéve óta minden negyedévben csökkent, mind a nyers, mind a naptárhatással korrigált adatok szerint.
A statisztikai hivatal megjegyzi, hogy a becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek.
Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője elmondta: elsősorban az exportorientált ipari ágazatoknál, a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban bekövetkezett növekedés húzta ki a recesszióból a gazdaságot. Az építőipar teljesítményével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy mindössze 1-2 állami nagyberuházás tartja életben.
A szakember elmondta, hogy a tavalyról megmaradt üdülési csekkeknek köszönhetően az első negyedévben nőtt a szállodaipar teljesítménye, csökkent viszont a vendéglátásé. Ezen belül a munkahelyi étkeztetés bővült, szintén az utalványok miatt.
Pozsonyi Pál, a hivatal másik főosztályvezetője közölte: a lakossági fogyasztás továbbra sem nő, és bár még nem áll a KSH rendelkezésére konkrét adat, minden arra mutat, hogy a beruházások volumene is csökkent az első negyedévben.
A KSH visszamenőleg módosította a gazdasági növekedés korábbi számait. Így a kiigazítás nélküli adatok szerint 2009 negyedik negyedévében 4 százalékkal, a harmadikban 7,1, a másodikban 7,5, az elsőben pedig 6,7 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Az éves adat nem változott, 6,3 százalékos csökkenést mutatott 2008-hoz viszonyítva.
Naptárhatás kiszűrésével tavaly a negyedik negyedévben a visszaesés 4,1 százalékos, a harmadikban 7,1, a másodikban 7,4, az elsőben pedig 6,1 százalékos volt. Ezek szerint tavaly a GDP 6,2 százalékkal csökkent.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság már tavaly a negyedik negyedévben bővült, 0,2 százalékkal a harmadik negyedévhez viszonyítva.
De miért?
A váratlanul jó idei első negyedéves magyar GDP-teljesítmény konkrét okai egyelőre nem ismertek, de valószínűsíthető, hogy a nettó export és a vállalati készletek feltöltésének hatása abban jelentős szerepet játszott - írja a portfolio.hu.
Emellett az év eleji adóváltoztatások miatt a béradatok (nettó bérnövekedés), illetve a kiskereskedelmi forgalmi fejlemények is segíthettek valamennyit a GDP-teljesítményben.
A magyar GDP-adat annak tükrében is meglepő, hogy a ma reggel közzétett német és francia első negyedéves GDP-adatok közel a vártnak megfelelően alakultak, bár kiemelendő, hogy hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország a várt 0,1 százalékos negyedéves zsugorodás helyett 0,2 százalékkal bővült. A francia GDP a várt 0,3 helyett azonban csak 0,1 százalékos bővülést mutatott.
Bár a KSH az idei első negyedévi GDP-folyamatokról szóló részletes adatokat június 9-én teszi közzé, de az már az előzetes adatok alapján is elmondható, hogy nőtt annak valószínűsége: idén éves átlagban már valóban nőni tud a magyar gazdaság, igaz ennek mértéke várhatóan csak néhány tized százalékos lesz.
A legnagyobb kockázatot erre a jóslatra az jelenti, hogy a most Európa-szerte kibontakozó kényszerű költségvetési megszorítások (az államadósság kockázatok tükrében) fékezik a gazdasági aktivitást, illetve a pénz- és tőkepiaci feszültségek esetleg ismét hátrányosan érintik a bankrendszer hitelezési képességét/hajlandóságát.