Akár kedvezhet is az erőműveknek a brüsszeli döntés, amely szerint kompenzálhatja őket a magyar állam azért, mert egy huszárvágással megszüntették 2008-ban az úgynevezett hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat.
A bizottság versenyjogi felelőse a határozat kapcsán úgy fogalmazott: "a támogatási program kárpótlást nyújt a magyarországi villamosenergia-termelők számára hosszú távú megállapodásaik megszűnéséért a liberalizációt követően, aminek az ipari, és a végső fogyasztók is hasznát látják". A program három kedvezményezettje a Budapesti Erőmű Zrt.,a Dunamenti Erőmű Zrt. és a Pannon Hőerőmű Zrt., célja pedig az úgynevezett átállási költségek megtérítése.
A megtérítés nem jelent konkrét állami kifizetéseket, hanem - egy korábbi bizottsági határozat értelmében - az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből vonják le.
Mint ismeretes, Magyarországon a kilencvenes évek közepén kötötték ezeket a megállapodásokat, a privatizáció idején, azért, hogy ezzel is ösztönözzék a befektetőket. Azok az erőművek, amelyek ilyen megállapodást kötöttek, a Magyar Villamos Műveknek értékesítették a megtermelt villamos-energiát, s ez egyben megóvta őket a versenytől, mivel nyereségességük biztosított volt.
Az Európai Bizottság uniós jogba ütközőnek tartotta ezeket a szerződéseket, és 2008-ban előírta felmondásukat, valamint a már kifizetett támogatások visszafizetését. 2009-ben vált ismertté egy magyar jogszabály, amely lehetőséget biztosított az erőműveknél az ezzel összefüggésben felmerült veszteségek kompenzálására. Ezt vizsgálta tulajdonképpen a bizottság.
Brüsszel korábban hasonló tartalmú határozatokat hozott Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Lengyelország esetében is.
Az ügyben a Dunamenti Erőmű, a Tiszai Erőmű és a Budapesti Erőmű tulajdonosai még a htm-ek megszüntetésekor választott nemzetközi bírósághoz fordultak, értelmezésük szerint a magyar állam megszegte a velük kötött polgárjogi megállapodásokat. A tét nem kicsi, több százmilliárd forintos nagyságrendű. Ezek az ügyek még nem zárultak le, kérdés, hogy a brüsszeli döntés befolyásolja-e ezeket a pereket.